Az ELTE BTK Ruszisztikai Központja szeptember 29-30-án „Szovjet historiográfia a kelet-európai intellektuális térben, 1940 és 1980 között ” címmel nemzetközi konferenciát szervezett. A konferencia előadóit és az idén 35 éves Központot Bartus Dávid dékán úr köszöntötte. Előadás hangzott el többek között a történész túlélési stratégiáiról  autoriter rendszerekben (Szvák Gyula, a Központ alapító vezetője), a lengyel-szovjet történészkapcsolatok kezdeti kihívásairól (Hieronim Grala, Varsó), Borisz Grekovról és a szovjet történész expanzióról (Mihail Kovaljov, Moszkva). Egyetemünket képviselte Krausz Tamás professor emeritus is, aki a magyar történészek Szovjetunióról írt munkáit elemezte, illetve Gyóni Gábor docens, aki Szekfű Gyula orosz-képet jelenítette  meg. Információgazdag előadásokat hallhattunk az Orosz Akadémia levéltárának magyar vonatkozású anyagairól, de a bolgár-szovjet történész kapcsolatok alakulásáról is a bolgár résztvevő, Tina Georgieva jóvoltából. Velihan Mirzehanov, az Orosz Akadémia Világtörténeti Intézet képviseletében a sokkötetes „Világtörténet” kelet-európai vonatkozásairól tartott előadást.

Az előadásokat a jubiláns Ruszisztikai Központ ünnepsége vezette be, amelyen átadták a Központ és az Alapítvány az Orosz Nyelvért és Kultúráért díjait. A Ruszisztikai Díszérmet Borhy László akadémikus, leköszönt rektorunk kapta. (Radnóti Klára laudációja és Borhy László köszönő beszéde itt olvasható.) A Socius Honoris Causa érmet Ruzsa György professor emeritus érdemelte ki, akit Bagi Dániel professzor méltatott.

Az Ismeretlen Történész emlékére

A  Ruszisztikai Központ konferenciája résztvevőinek egy csoportja hagyományteremtési szándékkal virágot helyezett el Anonymus szobrán a Városligetben, az „Ismeretlen Történész”, az autoriter rendszerek áldozataivá vált elődök előtti főhajtásul.