OROSZVALOSAG.HU


Ashabad vonakodva engedi be a külföldi tőkét

  |  2011-06-02 12:18:47  |  
Kecskeméti Gábor

Ashabad vonakodva engedi be a külföldi tőkét

Tét a Dél-Jolotán gázmező 

 Ashabad vonakodva engedi be a külföldi tőkét

 

Amikor öt évvel ezelőtt felröppent a hír, hogy a világ egyik legnagyobb földgázmezőjét találták Türkmenisztánban, a nemzetközi befektetők nagy lehetőséget sejtettek. De dacára a kimerítő próbálkozásoknak és mindenféle hízelgésnek, a nemzetközi nagyvállalatok nem kerültek közelebb a türkmén gázmezőkhöz.

Türkmenisztán, mely 5 milliós népességével nem tartozik Közép-Ázsia legnépesebb államai közé, becslések szerint 24.6 billió köbméter gázkincsen „ül” – csak a méretek érzékeltetésére: ez a mennyiség a jelenlegi európai gázfogyasztás mellett 50 évre volna elegendő az Európai Uniónak. A türkmén földgázkincs „ékköve” kétségtelenül a Dél-Jolotán mező, amely az energia szakértők szerint a Föld második legnagyobb földgázmezője, a maga becsült 14 milliárd köbméteres nagyságával. (Ez a világ jelenleg ismert földgázkészletének mintegy 7 százaléka.)

Gurbanguli Berdimuhamedov türkmén elnök nem késlekedett kijelenteni, hogy országa egyedül kívánja kitermelni a Dél-Jolotán és egyéb szárazföldi mezőket, a külföldi befektetőknek a Kaszpi-tenger alatt található (jóval kevesebb profittal kecsegtető) olaj- és földgázmezők kitermelésére tett javaslatot. A külföldi üzletemberek nem késlekedtek kijelenteni, hogy a türkmén elnök ilyen irányú politikája igen rövidlátó. Peter Holding, a Gaffney, Cline & Associates energetikai vállalat egyik igazgatója egyenesen azt nyilatkozta, hogy a dél-jolotáni mező hatalmas, így azon egyszerre több vállalat is végezhetne kitermelést.

A mező eddigi „finanszírozását” Türkmenisztán 8.1 milliárd dolláros kínai kölcsönnel oldotta meg. Kína talán a leginkább érdekelt a mező feltárásában, hiszen tavaly óta vezetéken importál türkmén földgázt, melynek kapacitása 2015-re elérheti az évi 40 milliárd köbmétert. Az állami tulajdonban lévő China National Petroleum kínai vállalat egyébként az egyetlen külföldi cég, amely még 2007-ben jogot szerzett földgáz kitermelésre türkmén szárazföldi területen. A kínaiak által feltárt gázmező egyébként szintén nem csekély: 1.3 milliárd köbméter földgázt tartalmaz.
 

Ha Türkmenisztán igen elbizakodottnak is tűnik a külföldi befektetők szükségességét illetően, sokkal aktívabb, ha új gázvezetékek kiépítéséről van szó. S ez különösen igaz a türkmén gázpolitika legkínzóbb hiányára: egy Türkmenisztánt Európával közvetlenül összekötő, a Kaszpi-tenger alján futó gázvezetékre. Ezt az útvonalat azonban rendre megtorpedózza a Kaszpi-tengeren komoly érdekeltségekkel bíró Oroszország, melynek elemi érdeke, hogy a türkmén földgáz rajta keresztül jusson Európába. (Hiszen az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő tenger alatti gázvezeték építésekor is tiltakozás vette kezdetét, mivel így Lengyelország és Ukrajna jelentős tranzitdíjtól esett el.)

Ám Berdimuhamedov türkmén elnök kifejezésre jutatta abbéli szándékánt, hogy nemsokára Európát is évi 40 milliárd köbméter gázzal lássa el. Rövidtávon az évi 10 milliárd köbméter realizálódhat, de még ez is busás hasznot – évi 3 milliárd dollárt – hozhat a közép-ázsiai államnak. Energetikai szakemberek szerint a türkmén földgázban érdekelt európai országoknak minél előbb konkrét lépéseket kell tenniük, nehogy lemaradjanak a türkmén bombaüzletről.

„A türkmén gázért folyó küzdelemben még soha nem volt ennyi lehetőség, de ennek kihasználására azonnali kötelezettségvállalásokra és döntésekre van szükség.” – nyilatkozta Michael-Dieter Ulbrich, az OMV vezetékekért felelős részlegének vezetője. Közismert, hogy a Nabucco gázvezetékben az OMV az egyik legérdekeltebb európai vállalat.

 

(themoscowtimes.com)

 

Cimkék:
Országok: Türkmenisztán
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat