A szentpétervári Európa Egyetem és az Elibrary.ru részben kvantitatív, részben kvalitatív jellegű kutatást végzett az oroszországi történettudományok képviselői, történészek, régészek, antropológusok (etnográfia, néprajztudomány) munkásságáról, azzal a céllal, hogy megállapítsák: kik a „legjobb” orosz történészek, régészek, etnográfusok az alapján, hogy ők maguk kit tartanak a legjobbnak.

A kutatók abból indultak ki, hogy önmagában az idézettségi mutatók száma nem jelent minőséget, és nincs tekintettel az egyes tudományos műfajok közötti különbségre (például egy helytörténésznek aligha lesznek külföldi nyelvű publikációi); továbbá az idézettségi mutatók hízását olykor csak adminisztratív-manipulatív  okok magyarázzák (a tudományos hierarchiának való megfelelés).

A kutatásban azokat a szakembereket vették figyelembe, akik Oroszországban élnek, és történettudományokkal foglalkoznak (történelem, régészet, néprajz). Összesen 14 190 tudóst kerestek meg, ebből 4512 ember válaszolt a kérdőívekre (ebből 26 % a tudományok doktora). A kutatókat arról kérdezték:

1) a ma élő kollégák közül az elmúlt öt évben kik azok, akik a legfontosabb műveket publikálták a történettudományok területén (nem feltétlen a szűkebb szakterületén)?

2) Kik azok, akik az elmúlt tíz évben a szűkebb szakterületén a legnagyobb eredményt érték el?

3) Úgy általában véve kinek a munkásságát, mely könyveket tartják szakmai szempontból példaértékűnek? Kinek a tudományos népszerűsítő előadásait ajánlanák egy nem szakmai érdeklődőnek?

Öt kategóriába különítették a válaszadókat szakterületek alapján, ezek: Oroszország története, egyetemes történet, régészet, antropológia (néprajz), történettudomány elmélete. A legnagyobb csoportot az Oroszország története alkotja (3196 válaszadó).

Korok szerint vizsgálva legtöbben azok voltak, akik a 20-21. század történetével foglalkoznak (53 %), majd a 18-19. század történetével (44,5 %), középkorral és koraújkorral 33 % (itt több válasz is lehetséges).

A kutatók közül a legtöbben úgy határozták meg magukat, hogy regionális történelemmel és társadalomtörténettel foglalkoznak (47 %), illetve politikatörténettel, kultúrtörténettel 44 %. A legkevésbé érdekes témák a történeti demográfia, a jogtörténet és a segédtudományok (3-5 %).

A politikatörténeti érdeklődés csak a 20-21. század kutatói között domináns, a többi korszakban a társadalomtörténet, a regionális történet és a kultúrtörténet megelőzi a politikatörténetet.

Az Oroszország történetével foglalkozó kutatók közül a győztes egyértelműen és nagy fölénnyel Borisz Mironov lett, akinek az újkori orosz társadalomtörténet a legismertebb kutatási témája. A kutatók pontozása szerint Mironov 115 pontot kapott, az utána következő Igor Danyilevszkij középkorász 63 pontot. A harmadik lett Oleg Hlevnyuk, aki a sztálinizmus történetével foglalkozik (61 pont). Az utánuk következő sorrend:

4. Borisz Kolonyickij (az 1917-es orosz forradalom története, 47 pont)

5. Jevgenyij Anyiszimov (I. Péter kora, 44 pont)

6. Leonyid Borodkin (tudománymódszertan)

7. Anton Gorszkij (a Rusz története)

8. Natalja Puskarjova (nőtörténet)

9. Lorina Repina (történeti antropológia)

10. Jevgenyij Szpicin (1945 utáni szovjet történelem)

Az egyetemes történelem kutatásában Lorina Repina lett a legjobb. Utána Pavel Uvarov, aki a koraújkori Nyugat-Európa történetével foglalkozik; majd Alekszandr Csugyinov, aki a napóleoni korszakot kutatja.

A tudományos ismeretterjesztő kategóriában nagy fölénnyel Igor Danyilevszkij középkorász lett az első.

Ha azt a rangsort nézzük, hogy kit tartanak „minden idők” legnagyobb történészeinek az orosz kollégák, Marc Bloch, Fernand Braudel, Jacques Le Goff nevét említették. A 20 legjobb történész névsorában nyolc orosz van: Vaszilij Kljucsevszkij (5.), Aron Gurevics középkorász (7.), élő klasszikusként Borisz Mironov (8.), Lev Milov (12.), Ivan Kovalcsenko gazdaságtörténész (13.), Lev Gumiljov (18.), Jurij Lotman (19.), Borisz Ribakov (20.).

A régészek között a szibériai Anatolij Gyerevjanko ősrégész (a gyenyiszovai ősember felfedezője) lett az első.

Az etnológusok között a szakma szerint Andrej Golovnyov, a Kunstkamera igazgatója a legjobb (de Natalja Puskarjova itt is szerepelt a legjobbak között).

 

Cimkék: orosz történészek

Országok: Oroszország