Karélok többségében az Oroszországi Föderáció Finnországgal szomszédos északnyugati végvidékén, a Karéliai Köztársaságban élnek (egy részük viszont Tver megye területén).

A karélok nyelvrokonaink, nyelvük az uráli nyelvcsalád balti-finn ágába tartozik. A karél nyelv legközelebb a finnhez áll, a finnek és karélok között viszont jelentős eltérés, hogy a finnek evangélikusok, a karélok pravoszlávok.

Maguk a  karjalaiak is  több szubetnoszra tagozódnak, a három legnagyobb ezek közül a livvik, ludok és a tveri karélok csoportjai.

A karélok őslakói a mai Novgorod (ismert, hogy karélok laktak a középkori Novgorodban is), Leningrád megyék területének és Karéliának.

A karélok keresztény (pravoszláv) hitre térítése már a középkorban megkezdődött. A karél területek egy része 1617-ben Svédország kezére került, ekkor a pravoszláv karélok egy része délre vándorolt: ők a ma Tver megyében élő karélok ősei.

A Karéliai Köztársaságot 1923-ban hozták létre Szovjet-Oroszországban, a ’20-as években megteremtették az önálló karél írásbeliséget (1938-ig latin ábécével, majd kirillicával). 1937-ben, miközben a karél nyelv további fejlesztését tartották szükségesnek, a finn nyelv ellen indítottak hajszát. 1940-ben viszont egy hirtelen fordulattal a finn irodalmi nyelvet tették meg Karélia hivatalos nyelvének, megalapítva a Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaságot, amely a Szovjetunió tagköztársaságaként állt fenn egészen 1956-ig.

A szovjet korszak kimondottan kedvezőtlen változásokat hozott a karélok életében: a karél másodrangú nyelvvé való tétele, a második világháború megpróbáltatásai (a karélok részleges deportációja), az iparosítás nyomán történő betelepítések, az egyoldalú iparfejlesztés (a karéliai erdők kizsákmányolása), ahhoz vezetett, hogy megtört a karél nép fejlődése. Ma a karélok fele annyian sincsenek, mint a 20. század elején, s az anyanyelvi adatokat tekintve még rosszabb a helyzet.

 

	Nemzetiség	Anyanyelv
1897	-	208 101
1926	248 030	236 294
1937	231 464	-
1959	164 050	118  040
1970	141 148	90 158
1979	133 182	75 270
1989	124 921	60 696
2002	93 344	52 880

 

 

Karélia nemzetiségi képének változása: A Karél Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot 1923-ban hozták létre, kialakítása részben az Olonyecki Kormányzóság, részben az Arhangelszki Kormányzóság területéből történt. Közvetlen elődje, az 1920-ban alapított vörös Karél Munkakommuna volt.

Már 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején Karélia orosz többségű volt, az akkor 269 ezer lakosú Karéliában 100 ezer karél élt (37 %).

A karélok és oroszok mellett említésre méltó volt ekkor a szintén finnugor vepszék aránya is.

 

Karéliai ASZSZK, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	153 967	57 %
karél	100 781	37,4 %
vepsze	8 587	3,1 %
egyéb	6 001	2,2 %
összesen	269 336	100 %

 

Karéliát 1940-ben a Szovjetunió önálló tagköztársaságává léptették elő Karél-Finn Szovjet Szocialista Köztársaság néven (1956-ban „fokozták le” ismét autonóm köztársasággá). A második világháború hatalmas pusztításokat okozott Karéliában.

Ennek is következtében csökkenésnek indult a karélok száma (illetve egy részüket már 1937-ben finnként vették számba), úgy, hogy 1959-ben Karélia finnugor népessége már a 20 %-ot sem érte el.

Ezzel szemben jelentősen megnőtt a keleti szláv népesség száma és aránya.

 

Karél SZSZK, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
karél	85 473	13,1 %
orosz	412 773	63,3 %
belorusz	71 900	11 %
finn	27 829	4,2 %
ukrán	23 339	3,6 %
tatár	8 459	1,3 %
egyéb	21 573	3,3 %
összesen	651 346	100 %

 

A szovjet korszak további évtizedeiben folytatódott Karélia finnugor népességének csökkenése. A karélok száma tovább apadt, arányuk 10 %-ra süllyedt.

A karéliai finnek is fogyatkozásnak indultak. Eközben az oroszok száma és aránya tovább nőtt, megközelítve a 75 %-ot.

 

Karél SZSZK, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
karél	78 928	10 %
orosz	581 571	73,6 %
belarusz	55 530	7 %
ukrán	28 242	3,6 %
finn	18 420	2,3 %
egyéb	27 459	3,5 %
összesen	790 150	100 %

 

 A ’90-es években jelentősen csökkent Karjala lakossága, több mint 70 ezer emberrel.

 Bár az oroszok száma is csökkent, arányuk mégis növekedett ebben az időszakban, 76,6 %-ra.

 A karélok is tovább fogyatkoztak, arányuk 10 % alá süllyedt.

 Lényegében az összes nép aránya csökkent, kivéve az oroszokét. A finnugor népek aránya Karélián belül ma alig  haladja meg a 10 %-ot.

 Problémát jelent, hogy Karéliában csak az oroszt tekintik hivatalos nyelvnek (az alkotmány 11. cikkelye szerint).

 

Karéliai Köztársaság, 2002	Nemzetiségűek száma	Aránya
belarusz	37 681	5,2 %
karél	65 651	9,1 %
orosz	548 941	76,6 %
ukrán	19 248	2,7 %
finn	14 156	2 %
egyéb	30 604	4,2 %
összesen	716 281	100 %

 

 

A tveri karélok: Tver környéke az oroszság hagyományos településterületének számít, ám a terület etnikai képét színesítik azok a finnugor nyelvű pravoszláv karélok, akik a 17. században telepedtek le Tver környékén, az evangélikus svédek elől menekülve.

1897-ben, az első orosz népszámlálás idején 1,769 millió fő volt Tver Kormányzóság lakossága. A kormányzóság etnikailag homogén orosz volt, de ekkor még 117 ezer karél lakott Tver megyében (tehát többen, mint jelenleg a karélok összlétszáma), a kormányzóság lakosságának 6,7 %-át adva.

 

Tver Kormányzóság, 1897	Anyanyelvűek száma	Aránya
orosz	1 642 506	92,8 %
karél	117 679	6,7 %
összesen	1 769 135	100 %

 

Az 1926-os szovjet népszámlálás szerint Tver Kormányzóság lakossága 2 millió fölé emelkedett. Főként az oroszok száma nőtt, de ekkor még a karélok is gyarapodtak, igaz, arányuk némileg csökkent. Ekkor még nem volt nagy különbség az etnikai és az anyanyelvi mutatók közt.

 

Tver Kormányzóság, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	2 097 123	93,5 %
karél	134 334	6 %
összesen	2 241 995	100 %

A sztálinizmus idején Tver megyét a szovjet államfőről Kalinyin megyének nevezték el (ez az elnevezés egészen 1989-ig megmaradt). Ez az időszak a tveri karélok számára igazi tragédiának bizonyult: létszámuk kevesebb mint a felére esett vissza, 60 ezer fő alá, ráadásul a tveri karélok nyelvi asszimilációja is nagy lendületet vett: 1959-ben már 30 %-uk orosz anyanyelvű volt.

 

Kalinyin megye, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	1 706 405	94,4 %
karél	59 120	3,2 %
egyéb	41 202	2,4 %
összesen	1 806 787	100 %

 

A Szovjetunió további évtizedeiben csak tovább romlott a tveri karélok helyzete. 1989-ig ismét „megfeleződtek”, 23 ezer főre, s arányuk 1 %-ra csökkent. 1989-re már az ukránok is többen voltak Tver megyében, mint a karélok.

 

Tver megye, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
orosz	1 555 050	93,5 %
ukrán	28 941	1,7 %
karél	23 169	1,4 %
egyéb	55 962	3,4 %
összesen	1 663 122	100 %

 

A ’90-es évek sajnos nem hoztak javulást a tveri karélok életében. Számuk még tovább fogyatkozott, s a 2002-es népszámlálás szerint már éppen csak elérik az 1 %-ot. Igaz, a megye lakosságának egésze csökkent, beleértve az oroszokat is. Úgy tűnik, a tveri karélok számára végzetesnek bizonyult a 20. század. A tveri karélok – bár van kulturális autonómiájuk – félő, 400 év alatt teljesen eltűnnek.

 

Tver megye, 2002	Nemzetiségűek száma	Etnikum aránya
karél	14 633	1 %
orosz	1 361 006	92,5%
ukrán	22 563	1,5 %
egyéb	73 253	5 %
összesen	1 471 455	100 %

 

Cimkék: karélok, karjalaiak, Karélia, Karjala, tveri karélok, Tver

Országok: Oroszország