1999 óta február 21-e az UNESCO javaslatára az anyanyelvek nemzetközi napja. 1952-ben ezen a napon Dakhában, Banglades fővárosában a bengáli nyelv hivatalossá nyilvánítását követelő diákok közé lőttek.

Az UNESCO jelentése szerint a világon összesen létező mintegy 6 ezer nyelv majd felét fenyegeti az eltűnés veszélye.

A veszélyeztetett nyelvek közül 131 Oroszországban található, köztük számos finnugor nyelv (lényegében az összes, Oroszországban beszélt finnugor nyelv a veszélyeztetett kategóriába került).

A kritikus, lényegében a kihalás előtti állapotban található nyelvek közül 22 található Oroszországban, többek között a keleti manysi, erdei enyec, déli szelkup (5-15 beszélő), középső szelkup (5 fő), tundrai enyec (10 beszélő), a vót (20 beszélő). A nem uráli nyelvek közül ide sorolható az erdei jukagir (kevesebb, mint 50 beszélő), tundrai jukagir (150 fő), és még számos szibériai kis nyelv.

Súlyosan veszélyeztetett nyelvnek tekinthető az uráli nyelvcsalád nyelvei közül a nganaszan (500 beszélő), északi manszi (2746 fő), északi szelkup (600 fő), vepsze (5753 fő), hegyi mari (36 800 fő). További súlyosan veszélyeztetett nyelv még Oroszországban többek mellett a csukcs (7442 beszélő), evenki, a ket (150 beszélő), a korják (2000 fő).

A veszélyeztetett nyelvek között kaptak helyek az esetenként több százezer fő által beszélt uráli nyelvek is, mint például a komi, udmurt, karél, vagy éppen az altáji nyelvcsaládba sorolható kalmük, szibériai tatár.

Észtországban a veszélyeztett nyelvek közé sorolták a szetut (50 000 beszélő).

Lettországból a latgal nyelv (mintegy 150 ezer beszélő), valamint a lív kerültek fel a listára. A Lettországban beszélt finnugor lív nyelv gyakorlatilag kihaltnak tekinthető, mivel utolsó anyanyelvi beszélője egy évvel ezelőtt meghalt.

 https://www.eurazsia.hu/2010/02/22/eltuno-rokon-nyelvek/