A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot az 1919-ben szervezték meg először Szmolenszk, majd Minszk központtal. Területe ekkor még – hasonlóan Ukrajnához – lényegesen kisebb volt, mint manapság. Breszt és Grodno ekkor Lengyelországhoz tartozott, s a lengyel-szovjet határ nem messze Minszktől nyugatra húzódott.   

Ezen kis területű Belarusz népessége 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején még az ötmillió főt sem érte el (4, 982 millió lakos). A lakosság több mint 80 %-a belarusz nemzetiségű, a köztársaság legnagyobb kisebbsége a 400 ezres zsidóság volt. Az oroszok ekkor valamivel kevesebben voltak, mint a zsidók. 1926-ban Belarusz lakóinak 2 %-a volt lengyel nemzetiségű.

Belorusz SZSZK, 1926	Etnikum száma	Aránya
orosz	383 806	7,7 %
belorusz	4 017 301	80,6 %
lengyel	97 498	2 %
zsidó	407 059	8,1 %
összesen	4 982 623	100 %

 

A fenti, etnikai képre vonatkozó adatok a Belorusz SZSZK lakóinak identitását tükrözik elsősorban, ha azonban az anyanyelvi adatokat vesszük figyelembe, ettől jelentősen eltérő képet kapunk. Az anyanyelvi adatok arra mutatnak rá, hogy a magukat lengyel nemzetiségűnek vallók jelentős része nem lengyel anyanyelvű volt, hanem belorusz. Következésképpen, a magukat lengyeleknek vallók jelentős része valójában katolikus belorusz volt, akik esetében a prenacionális vallási identitás dominált még a ’20-as években is, és nem a modern nemzettudat.

A nyelvi adatok másik fontos tanulsága, hogy a magukat belorusznak vallók jelentős része (mintegy 17 %-a) is orosz anyanyelvű volt. Ennek következtében a nyelvi adatokat figyelembe véve lényegesen nagyobb volt az oroszok aránya a köztársaságban, mint az az etnikai adatokból kitetszik.

A belorussziai zsidók többsége a ’20-as években még zsidó (jiddis) anyanyelvű volt.

 

Belorusz SZSZK, 1926	Anyanyelvűek száma	Aránya
belorusz	3 350 627	67,24 %
orosz	1 165 723	23,47 %
zsidó	369 252	7,41 %
egyéb	93 021	1,86 %
összesen	4 982 623	100 %

 

1939-ben, a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Belorusz SZSZK jelentős területeket szerzett Lengyelországtól: Grodnót, Bresztet, amelyek ma is Belarusz részei; továbbá Byalistokot, amelyet 1945-ben visszakerült Lengyelországhoz. Így alakult ki Belarusz ma is ismert területe.

1959-ben a megnövekedett területű köztársaság népessége már több mint 8 millió fő. A két legfontosabb változás az ország etnikai szerkezetében, egyrészt, hogy a zsidók száma a náci népirtás következményeként kevesebb mint felére csökkent; másrészt, hogy a keleti területekkel sok lengyel került Belaruszhoz, így a belorussziai lengyelek száma több mint ötszörösére nőtt, félmillió fölé. 1959-ben már az oroszok alkották a legnagyobb létszámú kisebbséget Belaruszban, és nem a zsidók (és nem is a lengyelek). A több mint 80 %-os belorusz többség azonban így is megmaradt.

Belorusz SZSZK, 1959	Etnikum száma	Aránya
belorusz	6 532 035	81 %
orosz	659 053	8,1 %
lengyel	538 881	6,7 %
zsidó	150 084	1,8 %
ukrán	133 061	1,65 %
összesen	8 054 648	100 %

   

A háború után is megmaradt az a kettősség, ami a Belorusz SZSZK etnikai és nyelvi képének különbözőségét jellemezte. Egyrészt, maguk a beloruszok egy része (igaz, már csak 7 %-a, szemben a háború előtti 17 %-al) orosz anyanyelvű volt; másrészt a belorussziai „lengyeleknek” csak mintegy a fele volt lengyel anyanyelvű (261 ezer fő), másik fele viszont belorusz ajkú volt (azaz itt megintcsak katolikus beloruszokról van szó, akik „lengyelnek” vallották magukat); harmadszor, a holokausztot túlélő belorussziai zsidók asszimilációja az ’50-es évek végére nagyjából befejeződött (ekkor már csak 33 ezren beszéltek jiddisül, de a túlnyomó többség orosz anyanyelvű volt, s mindössze 2815-en voltak közülük belorusz nyelvűek).

Ezen adatokat figyelembe véve tehát az etnikai adatokhoz képest a Belorusz SZSZK nyelvi képe annyiban módosul, hogy jelentősen megnő benne az oroszajkúak száma.

 

Belorusz SZSZK, 1959	Anyanyelvűek száma	Aránya
belorusz	6 362 026	79 %
orosz	1 309 644	16,25 %
lengyel	263 008	3,26 %
egyéb	119 970	1,48 %
összesen	8 054 648	100 %

 

A szovjet időkben jelentősen gyarapodott a Belorusz SZSZK népessége, 1989-re meghaladva a 10 millió lakost. A gyarapodás főként az oroszok beáramlásának köszönhető: az oroszok létszáma több mint a duplájára nőtt 1959 óta, s arányuk is 10 % fölé emelkedett a köztársaság népességén belül. Az ukránok száma is érezhetően nőtt, s bár a beloruszok száma is emelkedett, arányuk mégis 78 %-ra csökkent. A lengyelek és zsidók létszáma viszont ténylegesen is csökkent ezekben az évtizedekben.

Belorusz SZSZK, 1989	Etnikum száma	Aránya
belorusz	7 904 623	77,86 %
orosz	1 342 099	13,22 %
lengyel	417 220	4,1 %
ukrán	291 008	2,86 %
zsidó	111 883	1,1 %
összesen	10 151 806	100 %

 

Az etnikai adatok mögé tekintve a nyelvi hovatartozásra vonatkozó eredmények jobb betekintést adnak a mélyben zajló folyamatokra. Ezekből például kiderül, hogy a szovjet korszak második felében ismét felgyorsult a beloruszok ruszifikációja. 1989-ben már a beloruszok 20 %-volt orosz anyanyelvű! 1989-ben több orosz anyanyelvű belorusz élt a Belorusz SZSZK-ban, mint orosz (1,55 millió szemben 1,34 millióval)! De orosz anyanyelvű volt a lengyelek ötöde (94 ezer fő), az ukránok fele, a zsidók 90 %-a. Ennek következtében az oroszajkúak aránya 1989-ben meghaladta a 30 %-ot, míg a belorusz nyelvűek aránya kétharmadra zsugorodott (a harminc évvel korábbi csaknem 80 %-ról). Az is kiderül ezekből az adatokból, hogy a lengyelek túlnyomó többsége ekkorra asszimilálódott: 1989-ben mindössze 55 ezer lengyel anyanyelvű személy élt a Belorusz SZSZK-ban, túlnyomó többségük belorusz anyanyelvű volt.

 

Belorusz SZSZK, 1989	Anyanyelvűek száma	Aránya
belorusz	6 657 483	65,57 %
orosz	3 207 563	31,6 %
ukrán	132 110	1,3 %
egyéb	156 644	1,52 %
összesen	6 657 489	100 %

 

Az 1999-ben tartott népszámlálás adatai szerint a függetlenné vált Belarusz népessége 100 ezerrel csökkent 1989-hez képest. A csökkenés mindenekelőtt az oroszokat érintette: az országban 200 ezerrel kevesebb oroszt vettek számba 1999-ben, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor a beloruszok száma még emelkedett is, 8 millió fölé. Valószínűnek tűnik, hogy a korábban magukat orosznak valló orosz anyanyelvűek egy része 1999-ben inkább jobbnak látta belorusznak vallani magát. Ezzel együtt is, jelentős változás nem következett be a köztársaság etnikai szerkezetében. Az oroszok aránya továbbra is 10 % fölött maradt, a beloruszoké 81 %. A lengyelek száma is csökkent, de nem jelentősen. A ’90-es évek hozadéka, hogy a zsidók úgyszólván teljesen eltűntek Belaruszból, számuk 27 ezer főre apadt, s ezzel statisztikailag lényegében észrevehetetlenné vált Kelet-Európa valaha egyik legnépesebb zsidó közössége.

Belarusz, 1999	Etnikum száma	Aránya
belorusz	8 158 800	81,22 %
orosz	1 141 700	11,37 %
lengyel	395 700	3,94 %
ukrán	237 000	2,36 %
egyéb	111 800	1,11 %
összesen	10 045 000	100 %

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Belarusz etnikai képe

Országok: Belarusz