OROSZVALOSAG.HU
Belarusz etnikai képének változása
Belarusz etnikai képének változása
Változatlan belorusz többség, változó kisebbségek
A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaságot az 1919-ben szervezték meg először Szmolenszk, majd Minszk központtal. Területe ekkor még – hasonlóan Ukrajnához – lényegesen kisebb volt, mint manapság. Breszt és Grodno ekkor Lengyelországhoz tartozott, s a lengyel-szovjet határ nem messze Minszktől nyugatra húzódott.
Ezen kis területű Belarusz népessége 1926-ban, az első szovjet népszámlálás idején még az ötmillió főt sem érte el (4, 982 millió lakos). A lakosság több mint 80 %-a belarusz nemzetiségű, a köztársaság legnagyobb kisebbsége a 400 ezres zsidóság volt. Az oroszok ekkor valamivel kevesebben voltak, mint a zsidók. 1926-ban Belarusz lakóinak 2 %-a volt lengyel nemzetiségű.
Belorusz SZSZK, 1926 |
Etnikum száma |
Aránya |
orosz |
383 806 |
7,7 % |
belorusz |
4 017 301 |
80,6 % |
lengyel |
97 498 |
2 % |
zsidó |
407 059 |
8,1 % |
összesen |
4 982 623 |
100 % |
A fenti, etnikai képre vonatkozó adatok a Belorusz SZSZK lakóinak identitását tükrözik elsősorban, ha azonban az anyanyelvi adatokat vesszük figyelembe, ettől jelentősen eltérő képet kapunk. Az anyanyelvi adatok arra mutatnak rá, hogy a magukat lengyel nemzetiségűnek vallók jelentős része nem lengyel anyanyelvű volt, hanem belorusz. Következésképpen, a magukat lengyeleknek vallók jelentős része valójában katolikus belorusz volt, akik esetében a prenacionális vallási identitás dominált még a ’20-as években is, és nem a modern nemzettudat.
A nyelvi adatok másik fontos tanulsága, hogy a magukat belorusznak vallók jelentős része (mintegy 17 %-a) is orosz anyanyelvű volt. Ennek következtében a nyelvi adatokat figyelembe véve lényegesen nagyobb volt az oroszok aránya a köztársaságban, mint az az etnikai adatokból kitetszik.
A belorussziai zsidók többsége a ’20-as években még zsidó (jiddis) anyanyelvű volt.
Belorusz SZSZK, 1926 |
Anyanyelvűek száma |
Aránya |
belorusz |
3 350 627 |
67,24 % |
orosz |
1 165 723 |
23,47 % |
zsidó |
369 252 |
7,41 % |
egyéb |
93 021 |
1,86 % |
összesen |
4 982 623 |
100 % |
1939-ben, a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Belorusz SZSZK jelentős területeket szerzett Lengyelországtól: Grodnót, Bresztet, amelyek ma is Belarusz részei; továbbá Byalistokot, amelyet 1945-ben visszakerült Lengyelországhoz. Így alakult ki Belarusz ma is ismert területe.
1959-ben a megnövekedett területű köztársaság népessége már több mint 8 millió fő. A két legfontosabb változás az ország etnikai szerkezetében, egyrészt, hogy a zsidók száma a náci népirtás következményeként kevesebb mint felére csökkent; másrészt, hogy a keleti területekkel sok lengyel került Belaruszhoz, így a belorussziai lengyelek száma több mint ötszörösére nőtt, félmillió fölé. 1959-ben már az oroszok alkották a legnagyobb létszámú kisebbséget Belaruszban, és nem a zsidók (és nem is a lengyelek). A több mint 80 %-os belorusz többség azonban így is megmaradt.
Belorusz SZSZK, 1959 |
Etnikum száma |
Aránya |
belorusz |
6 532 035 |
81 % |
orosz |
659 053 |
8,1 % |
lengyel |
538 881 |
6,7 % |
zsidó |
150 084 |
1,8 % |
ukrán |
133 061 |
1,65 % |
összesen |
8 054 648 |
100 % |
A háború után is megmaradt az a kettősség, ami a Belorusz SZSZK etnikai és nyelvi képének különbözőségét jellemezte. Egyrészt, maguk a beloruszok egy része (igaz, már csak 7 %-a, szemben a háború előtti 17 %-al) orosz anyanyelvű volt; másrészt a belorussziai „lengyeleknek” csak mintegy a fele volt lengyel anyanyelvű (261 ezer fő), másik fele viszont belorusz ajkú volt (azaz itt megintcsak katolikus beloruszokról van szó, akik „lengyelnek” vallották magukat); harmadszor, a holokausztot túlélő belorussziai zsidók asszimilációja az ’50-es évek végére nagyjából befejeződött (ekkor már csak 33 ezren beszéltek jiddisül, de a túlnyomó többség orosz anyanyelvű volt, s mindössze 2815-en voltak közülük belorusz nyelvűek).
Ezen adatokat figyelembe véve tehát az etnikai adatokhoz képest a Belorusz SZSZK nyelvi képe annyiban módosul, hogy jelentősen megnő benne az oroszajkúak száma.
Belorusz SZSZK, 1959 |
Anyanyelvűek száma |
Aránya |
belorusz |
6 362 026 |
79 % |
orosz |
1 309 644 |
16,25 % |
lengyel |
263 008 |
3,26 % |
egyéb |
119 970 |
1,48 % |
összesen |
8 054 648 |
100 % |
A szovjet időkben jelentősen gyarapodott a Belorusz SZSZK népessége, 1989-re meghaladva a 10 millió lakost. A gyarapodás főként az oroszok beáramlásának köszönhető: az oroszok létszáma több mint a duplájára nőtt 1959 óta, s arányuk is 10 % fölé emelkedett a köztársaság népességén belül. Az ukránok száma is érezhetően nőtt, s bár a beloruszok száma is emelkedett, arányuk mégis 78 %-ra csökkent. A lengyelek és zsidók létszáma viszont ténylegesen is csökkent ezekben az évtizedekben.
Belorusz SZSZK, 1989 |
Etnikum száma |
Aránya |
belorusz |
7 904 623 |
77,86 % |
orosz |
1 342 099 |
13,22 % |
lengyel |
417 220 |
4,1 % |
ukrán |
291 008 |
2,86 % |
zsidó |
111 883 |
1,1 % |
összesen |
10 151 806 |
100 % |
Az etnikai adatok mögé tekintve a nyelvi hovatartozásra vonatkozó eredmények jobb betekintést adnak a mélyben zajló folyamatokra. Ezekből például kiderül, hogy a szovjet korszak második felében ismét felgyorsult a beloruszok ruszifikációja. 1989-ben már a beloruszok 20 %-volt orosz anyanyelvű! 1989-ben több orosz anyanyelvű belorusz élt a Belorusz SZSZK-ban, mint orosz (1,55 millió szemben 1,34 millióval)! De orosz anyanyelvű volt a lengyelek ötöde (94 ezer fő), az ukránok fele, a zsidók 90 %-a. Ennek következtében az oroszajkúak aránya 1989-ben meghaladta a 30 %-ot, míg a belorusz nyelvűek aránya kétharmadra zsugorodott (a harminc évvel korábbi csaknem 80 %-ról). Az is kiderül ezekből az adatokból, hogy a lengyelek túlnyomó többsége ekkorra asszimilálódott: 1989-ben mindössze 55 ezer lengyel anyanyelvű személy élt a Belorusz SZSZK-ban, túlnyomó többségük belorusz anyanyelvű volt.
Belorusz SZSZK, 1989 |
Anyanyelvűek száma |
Aránya |
belorusz |
6 657 483 |
65,57 % |
orosz |
3 207 563 |
31,6 % |
ukrán |
132 110 |
1,3 % |
egyéb |
156 644 |
1,52 % |
összesen |
6 657 489 |
100 % |
Az 1999-ben tartott népszámlálás adatai szerint a függetlenné vált Belarusz népessége 100 ezerrel csökkent 1989-hez képest. A csökkenés mindenekelőtt az oroszokat érintette: az országban 200 ezerrel kevesebb oroszt vettek számba 1999-ben, mint tíz évvel korábban, ugyanakkor a beloruszok száma még emelkedett is, 8 millió fölé. Valószínűnek tűnik, hogy a korábban magukat orosznak valló orosz anyanyelvűek egy része 1999-ben inkább jobbnak látta belorusznak vallani magát. Ezzel együtt is, jelentős változás nem következett be a köztársaság etnikai szerkezetében. Az oroszok aránya továbbra is 10 % fölött maradt, a beloruszoké 81 %. A lengyelek száma is csökkent, de nem jelentősen. A ’90-es évek hozadéka, hogy a zsidók úgyszólván teljesen eltűntek Belaruszból, számuk 27 ezer főre apadt, s ezzel statisztikailag lényegében észrevehetetlenné vált Kelet-Európa valaha egyik legnépesebb zsidó közössége.
Belarusz, 1999 |
Etnikum száma |
Aránya |
belorusz |
8 158 800 |
81,22 % |
orosz |
1 141 700 |
11,37 % |
lengyel |
395 700 |
3,94 % |
ukrán |
237 000 |
2,36 % |
egyéb |
111 800 |
1,11 % |
összesen |
10 045 000 |
100 % |