A Levada a Szovjetunió széthullásának 25. évfordulója alkalmából 1600 embert kérdezett meg Oroszország különböző régióiból, mit gondolnak az egykori szuperhatalom széteséséről.

Arra a kérdésre válaszolva, mi vezetett a Szovjetunió széthullásához, a legtöbben (29 %) Jelcin, Kravcsuk és Suskevics 1991 decemberi belovezsi megállapodását nevezték meg (hagyományosan ezt tekintik a legfőbb kiváltó oknak).

23 % szerint „a Szovjetunióval szemben ellenséges külföldi erők összeesküvése” vezetett a birodalom felbomlásához, 21 % szerint a Gorbacsovval szembeni elégedetlenség volt a fő kiváltó ok.

A megkérdezettek 56 %-a sajnálja a Szovjetunió felbomlását, 28 % nem sajnálja. Ezek ismét növekvő adatok. Az 1990-es években folyamatosan növekedett azok aránya, akik sajnálták a Szovjetunió felbomlását, a maximumot 2000-ben érte ez a mutató (75 %), de azt követően csökkenésnek indult a nosztalgiázók aránya (2012 december: 49 %). 2012 vége óta azonban ismét nő a Szovjetuniót sajnálók aránya. Amúgy a posztszovjet Oroszországban mindig is többen voltak, akik a sajnálták a Szovjetunió végét.

Mit sajnálnak konkrétan? A legtöbben az egységes gazdasági övezet elmúlását (53 %), és a „nagy államhoz való tartozás érzését” (41 %).

Csak a megkérdezettek 12 %-a állítaná helyre az egykori Szovjetuniót, 21 % elégedett a FÁK csoportosulással, a legtöbbek szerint (25 %) olyan posztszovjet társulás lenne jó, mely önkéntesen valósul meg.