Litvánia a Baltikum egyetlen állama, amely a középkorra visszanyúló államisággal rendelkezik. A litván területek többsége Lengyelország harmadik felosztásával került Oroszországhoz, 1795-ben.  

Litvánia az első világháború után nyerte vissza függetlenségét, az Orosz Birodalom gigászi összeomlása következtében (Szovjet-Oroszország 1920 júliusában ismerte el), de még ugyanebben az évben Lengyelország elfoglalta területének egy részét, a főváros Vilniussal együtt.

Először 1923-ban tartottak népszámlálást a független Litvániában, eszerint az ország 2 021 ezer lakosának 84 %-a litván nemzetiségű volt (1,7 millió fő). A balti ország legnagyobb kisebbségét a 153 ezer fős zsidóság tette ki (7,6 %), a lengyelek és oroszok együttes létszáma mintegy 116 ezer fő volt ekkor. Az oroszok a népesség mindössze 2,5 %-át tették ki.

  

1923, Litvánia	Etnikum száma	Aránya %
litván	1 701 864	84,2
zsidó	153 743	7,6
lengyel	65 599	3,3
orosz	50 460	2,5
német	29 231	1,4
egyéb	20 896	1
összesen	2 021 792	100

 

Legközelebb már a második világégés után tartottak népszámlálást Litvániában, 1959-ben. Litvániát a Molotov-Ribbentrop paktum kiegészítésének eredményeképpen szovjet érdekszférába került, Litvánia szovjet köztársaság lett. Ekkor kapta vissza Litvánia Vilniust is a lengyel megszállás után. A második világháború következtében nagyrészt megsemmisült Litvánia legnagyobb kisebbsége, a zsidóság (1959: 24 ezer fő).

A két világháború közti időszakhoz képest megnövekedett területű ország lakóinak létszáma 1959-ben 2,711 millió fő, ebből 2,15 millió volt litván nemzetiségű. A második világháború előtti helyzethez képest teljesen eltűntek a zsidók és a németek, viszont a nagyob területen megnőtt a lengyelek és oroszok aránya. 1959-ben már az oroszok alkották Litvánia legnagyobb kisebbségét 231 ezer fővel.

  

1959, Litvánia	Etnikum száma	Aránya %
litván	2 150 767	79,83
orosz	231 014	8,5
lengyel	230 107	8,5
belarusz	30 256	1,1
egyéb	69 301	2,6
összesen	2 711 445	100

 

A Szovjetunió részeként folyamatosan nőtt Litvánia népessége. 1989-ben már 3,675 millió fő volt a balti köztársaság lakossága, csaknem egymillióval több, mint a világháború után. Ezzel együtt is, Litvánia etnikai képe nem változott jelentősen a szovjet korszakban (a volt szovjet tagköztársaságok közül még Moldova sorolható ide). Az utolsó szovjet népszámlálás szerint is a népesség csaknem 80 %-át a litvánok tették ki (2,924 millió fő), a legnagyobb kisebbséget az oroszok alkották (344 ezer fő), majd utánuk a lengyelek  következtek (258 ezer).

  

1989, Litvánia	Etnikum száma	Aránya %
litván	2 924 ezer	79,6
orosz	344 ezer	9,4
lengyel	258 ezer	7
belarusz	63 ezer	1,7
ukrán	45 ezer	1,2
egyéb	41 ezer	1,1
összesen	3 675 ezer	100

 

A Szovjetunió széthullása, és a függetlenség elnyerése után két alapvető tendencia figyelhető meg Litvánia etnodemográfiai szerkezetében: a teljes népesség, ezen belül pedig az oroszok számának csökkenése.

Litvániában 2001-ben tartottak népszámlálást, eszerint az ország 200 000 embert veszített a ’90-es években, lakossága 3,483 millióra csökkent. Lényegében minden etnikum létszáma csökkent 1989 óta, de leginkább az oroszoké: 344 ezerről 219 ezerre. Így ma már nem az oroszok, hanem a lengyelek a legnagyobb kisebbség Litvániában 234 ezres létszámmal. A litvánok aránya némileg nőtt az elmúlt években, így ma már a köztársaság népességének 83,45 %-át teszik ki.

  

2001, Litvánia	Népesség száma	Aránya %
litván	2 907 293	83,45 %
lengyel	234 989	6,74
orosz	219 789	6,31
belarusz	42 866	1,72
ukrán	22 488	1,22
összesen	3 483 972	100

 

 

 

 

 

 

 

 

Cimkék:

Országok: Litvánia