Az egységes iskolai történelemkönyv kidolgozóival találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Tavaly október végén hagyták jóvá a történelemtanítás új koncepcióját, amit most mutattak be az államfőnek. Csütörtökön a Nagy Kreml-palotában tartották a találkozót az új történelemkönyv előkészítésén dolgozó csoport részvevőivel.

„A történelemtanítás egységes koncepciója nem jelent állami, ideologizált nézetazonosságot. A fő irányvonalnak az objektivitásnak, elfogulatlanságnak és a hazaszeretetnek kell válnia” – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az elnök kiemelte: számos történelmi esemény túlságosan ellentmondásos ahhoz, hogy egy oldalról közelítsük meg.

„Ezzel időnként nagy problémáink adódnak, és mi magunk akarva-akaratlanul lebecsüljük azt, amit elődeink tettek. Hogy miért tesszük ezt, számomra érthetetlen. Az objektív értékelést meg kell adni mindannak, amit népünk több mint ezer év alatt tett” – mondta az elnök.

Szergej Nariskin, a csoport vezetője közölte, hogy a társadalom részéről nagyon magas az érdeklődés a történelem iránt. Az orosz közvélemény kutató központ (ВЦИОМ) felmérése alapján az oroszok 85%-a büszke országa történelmére.

Dmitrij Livanov, oktatásügyi miniszter a tervezet gyakorlati megvalósításáról beszélt. Véleménye szerint egy új történelemkönyv létrehozása 1,5-2 évet is igénybe vehet, így azt az iskolák 2016-ban fogják megkapni. Az oktatók azonban már idén elkezdhetik a továbbképzést az új történelemtanítás koncepciójának megfelelően.

Alekszandr Csubarjan, az Orosz Tudományos Akadémia Egyetemes Történeti Intézetének akadémikusa elmonda, hogy a Kijevi Rusz története volt az egyik legélesebb vitát kiváltó kérdés, többek között az ukrán kollégák álláspontja miatt. A másik Közép-Ázsia és Kaukázus Oroszországhoz csatolása. Számos ország ezt a kolonizáció időszakának nevezi. „Azonban az ukránok, az örmény közösség, a tádzsikok, kirgizek és beloruszok ezzel nem értenek egyet”- hangsúlyozta az akadémikus.

Hozzátette: „Nagyon nehezen ment a forradalom meghatározása is (XX. század eleje). Végül Nagy orosz forradalomnak neveztük el, 1917 februárját, 1917 októberét, és a Polgárháborút egyesítve az adott terminus alatt. Ezen kívül megvitatták még, hogy hogyan értékeljék a szovjet társadalmat: a 30-as éveket „a modernizáció szovjet változataként” definiálták, aminek voltak előnyei és hátrányai is.

Sokat vitatkoztak azon is, hogy mivel kell végződnie a tankönyvnek: a 2000-es évvel vagy napjainkkal (2012. március Putyin elnökké választása). A vita nem zárult le, de a többség az utóbbi mellett érvelt.

(izvestia.ru, gazeta.ru)