OROSZVALOSAG.HU


Észtország etnikai képének változása

  |  2010-04-02 17:25:19  |  
Gyóni Gábor

Észtország etnikai képének változása

1945 után jelentősen megnőtt az orosz népesség száma

 Észtország etnikai képének változása

 

 

 

Az 1917-es februári forradalom után áprilisban jött létre az észt területek adminisztratív egysége az Orosz Birodalom Esztland kormányzóságából és Lívföld kormányzóság északi, észtek lakta területeiből. Az októberi fordulat után 1918. február 24-én az észt Zemszkij Szovjet kikiáltotta Észtország függetlenségét. Még februárban az észt területek német megszállás alá kerültek (novemberig), ezt követően a szovjethatalom kísérletet tett Észtország szovjetizálására. 1919-ben angol, finn és ellenforradalmi orosz erők segítségével kiszorították a vörösöket Észtországból. 1920. február 2-án a tartui békében az OSZSZK elismerte Észtország függetlenségét, úgy, hogy Tallin megszerezte az észt hadsereg által megszállva tartott, orosz többségű, korábban Pszkov megyéhez tartozó Pecsory járást is.

Az 1922-ben tartott első észt népszámlálás szerint Észtország kis híján homogén nemzetállam volt. Egy kivételével az ország összes megyéje észt többségű volt. Egyedül a már említett orosz többségű Pecsory (Petsori) megyében voltak kisebbségben az észtek. Az oroszok alkották az ország legnagyobb kisebbségét, rajtuk kívül a középkori eredetű németség száma volt említésre méltó.

 

Észtország, 1922

Etnikum száma

aránya

észt

969 976

87,61 %

orosz

91 109

8,22 %

német

18 319

1,65 %

egyéb

27 655

2,5 %

összesen

1 107 059

100 %

 

Az 1922-es észt népszámlálás során nemcsak az etnikai, hanem a vallási hovatartozást is figyelembe vették. Eszerint Észtország minden megyéje – kivéve az orosz többségű, pravoszláv Pecsoryt – lutheránus többségű volt. Mégis, vallási értelemben Észtország sokkal inkább heterogén volt, mint etnikai tekintetben. A 19. században több tízezer észt áttért a pravoszláviára, s különösen a délnyugati Pärnu megyében (31 %) és Saare szigetén (40 %) volt nagy a pravoszláv (észt) népesség aránya, jóval az országos átlag fölött. Azaz az észtek mintegy 10 % pravoszláv vallású volt.

 

Észtország, 1922

Felekezet száma

aránya

lutheránus

854 361

77,17 %

pravoszláv

206 150

18,62 %

egyéb

46 548

4,2 %

összesen

1 107 059

100 %

 

Észtország az 1939-ben kötött Molotov-Ribbentrop-paktum értelmében a Szovjetunió érdekszférájába került. 1940-ben szovjet katonai támaszpontok létesültek az országban, majd kommunista puccs után Észtország csatlakozását kérte a Szovjetunióhoz. 1941-ben a köztársaság német megszállás alá került, 1944-ben felszabadult. 1945 után a Szovjetunió egyik tagköztársasága. 1945-ben elcsatolták Észtországtól az orosz többségű Pecsoryt, és Viru megye keleti sávját.

Az 1959-ben tartott, első háború utáni szovjet népszámlás azt mutatta, a háború óta jelentősen megváltozott Észtország etnikai képe. Az észtek száma jelentősen csökkent (10 %-al), egyrészt a háborús veszteségből, másrészt az emigrációból adódóan. Ezzel együtt is, 1959-ben még Észtország lakóinak háromnegyede észt nemzetiségű volt. Eközben jelentősen megnőtt (több mint két és félszeresére) a háború után betelepült észtországi oroszok száma. A háború következményeként lényegében teljesen eltűntek Észtországból a németek.

 

Észtország, 1959

Etnikum száma

aránya

észt

892 653

74,58 %

orosz

240 227

20 %

finn

16 699

1,4 %

ukrán

15 769

1,3 %

egyéb

31 443

2,62 %

összesen

1 196 791

100 %

 

A brezsnyevi korszakban jelentős nőtt Észtország népessége, meghaladva a másfélmillió főt. Az összes etnikum száma nőtt, ám az oroszoké megkétszereződött 1959 és 1989 között. Így az utolsó szovjet népszámlás szerint már Észtország lakosságának 30 %-a orosz nemzetiségű, miközben az észtek aránya 62 %-ra csökkent.

 

Észtország, 1989

Etnikum száma

aránya

észt

963 281

61,5 %

orosz

474 834

30,32 %

ukrán

48 271

3 %

belorusz

27 711

1,76 %

finn

16 622

1 %

egyéb

34 943

2,23 %

összesen

1 565 662

100 %

 

1991-ben Észtország visszanyerte függetlenségét. Az észt állam diszkriminatív állampolgársági törvénnyel korlátozta az oroszajkú lakosság jogait, megtagadva az állampolgárság automatikus elnyerését az 1945 után az országba költözött (zömmel orosz) népességtől és utódaiktól.

1991 után jelentősen csökkent Észtország népessége. A ’90-es években Észtország 200 ezer embert veszített népességéből (az összlakosság majdnem 15 %-át!), amely így 1,37 millió főre csökkent (ez nagyjából megfelel az 1970-es lakosságszámnak). Az összes Észtországban lakó etnikum száma csökkent, beleértve az észtekét is, bár a legnagyobb arányú csökkenés az oroszok esetében tapasztalható. A ’90-es évek demográfiai változásainak következtében az észtek aránya valamelyest nőtt, ám az oroszok aránya még mindig meghaladja Észtország lakosságának negyedét.

 

Észtország, 2000

Etnikum száma

aránya

észt

930 219

67,9 %

orosz

351 178

25,63 %

ukrán

29 012

2,11 %

belorusz

17 241

1,25 %

egyéb

42 402

3 %

összesen

1 370 052

100 %

 

 

 

 

Cimkék: Észtország etnikai képe
Országok: Észtország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat