A Diletant elnevezésű nemrég indult orosz történelmi magazin arról kérdezte Andrej Szaharov történészt és Eduard Limonov nacionál-bolsevik politikust és írót, szerintük hogyan értékelhető a bolsevikok oroszországi tevékenysége? A szerkesztők három kérdésre keresték a választ: 1) A bolsevikok megmentették vagy éppen ellenkezőleg, megsemmisítették Oroszországot? 2) A szovjet állam ereje, hatalma a bolsevik politika igazolásának tekinthető-e? 3) Van-e jövője a bolsevizmusnak?

Íme a válaszok!

1) A bolsevikok megmentették vagy éppen ellenkezőleg, megsemmisítették Oroszországot?

Andrej Szaharov: A lakosság jelentős része támogatta őket. Ám az oroszországi civilizáció fejlődését megfékezte [a bolsevizmus].

Eduard Limonov: Szerintem megmentették Oroszországot, hiszen akkor, amikor megszerezték a hatalmat, Finnország és egész sor ország különvált már Oroszországtól. A németek nyomultak az Orosz Birodalom területén, csak az nem vett részt az ország szétdarabolásában, aki nem akart.

2) A szovjet állam ereje, hatalma a bolsevik politika igazolásának tekinthető-e?

Andrej Szaharov: Semmi esetre sem. Azért, mert minden politika mércéje az kell legyen, hogy az mennyire járul hozzá az ember személyiségének, lelki lényegének, anyagi helyzetének, életminőségének fejlődéséhez. Csak ezek a szempontok igazolnak bármilyen politikát. De mivel erről jelen esetben nincs szó, minden ehhez képest csak másodlagos.

Eduard Limonov: A XX. század végéig az a vélemény volt uralkodó, hogy egy állam sikerességének alapja az állam ereje. A mai történelemkönyvek is ezt a nézetet tükrözik. A világ iskoláinak történelemtantermei a nagy hódítók portréival vannak tele, akik elragadták a szomszéd ország földjeit vagy megnövelték az ország gazdagságát. Ez mindig is így volt. Én is ezt a történelemszemléletet érzem magaménak, ahol a nagy emberek, nagy hadvezérek, nagy területek vannak a középpontban. Az, hogy Oroszország elvesztette a Szovjetuniót, olyan földeket vesztett, melyeket katonáink hódítottak meg számtalan háborúban 300 év folyamán, különösen délen, ezt nagy történelmi vereségünknek tartom.

3) Van-e jövője a bolsevizmusnak?

Andrej Szaharov: Szerintem a bolsevizmusnak nincs helye a jövőben, azért, mert a bolsevizmus rendkívüli helyzetek megoldására született elmélet és gyakorlat, melyben az egyszerű ember egyszerűen nem tud élni. Átmenetileg rá lehet hangolni az embereket erre a mondjuk úgy, hullámra, ám egy szélsőséges rezsimben, szélsőséges körülmények között nem lehet élni. Ezért ennek a gyakorlatnak, a forradalmi szélsőségesség eme elméletének nincs jövője.

Eduard Limonov: A bolsevizmus nem ideológia, hanem azon ideológia egy részének orosz területen megvalósított változata, melyet Karl Marx, Friedrich Engels, és más szélsőséges európai szocialisták dolgoztak ki. A bolsevikok időnként meglehetősen eltérő politikát valósítottak meg. Volt a polgárháború kora, amikor az ideológiák kényszerű harca zajlott. Aztán volt a NEP, utána Sztálin, aztán Hruscsov ugarfeltörő tevékenysége, amit üdvözlök, akárcsak kukoricaültető programját.

(Diletant.ru)