Taskent - akárcsak a 19. század végén - Közép-Ázsia legnagyobb városa, több mint 2 millió lakossal. Mivel csak a szovjet népszámlálások során kezdték el széles körben használni az „üzbég” ethnonymot a szovjethatalom által megalakított Üzbegisztán török nyelvű népeire, és az 1897-es orosz népszámlálás során csak Szamarkand környékén és a Fergána-völgyben regisztráltak nagyobb számban „üzbégeket”, nem csoda hát, hogy ekkor még Taskentban sem találunk üzbégeket, a város lakóinak többségét „törökök” alkották a 19. század végén (77 % - ők természetesen nem azonosak a kis-ázsiai oszmán-törökökkel). Jelentős volt a szártok - ezzel a névvel leginkább a turkesztáni városlakó népességet illették - száma is (11 ezer fölött). 1897-ben 15 ezer orosz élt Taskentban.

1926-ban Taskent a két évvel korábban létrehozott Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság legnagyobb városa (a főváros 1930-ig Szamarkand volt. A turkesztáni köztársaságok határainak meghúzásakor, 1924-ben, Taskentre igényt tartottak a kazahok is, de az is felmerült, hogy szabad város lesz). A város ekkor már 322 ezer lakosú, amelynek abszolút többsége (52 %) üzbég. Jelentősen megnőtt a Taskentban lakó oroszok száma, 100 ezer fölé.  Így 1926-ban már Taskent minden harmadik lakosa orosz volt.

A ’30-as évektől kezdve Taskent lendületesen fejlődött, 1959-ben már 911 ezer lakosa volt Üzbegisztán fővárosának. Mintegy négyszeresére növekedett az oroszok létszáma ebben az időben, s bár az üzbégek száma is nőtt, az ’50-es évek végére Taskent orosz (relatív) többségű város lett.

1989-re Taskent lakossága meghaladta a 2 millió főt. Az üzbégek száma majdnem megháromszorozódott, és 910 ezres létszámukkal ismét a város többségét tették ki.  1970-ben még orosz többségű volt Taskent, ám a ’70-es évek végére már ismét üzbég többségűvé vált az Üzbég SZSZK fővárosa (1979: 41 % üzbég, 38 % orosz). A ’80-as években tovább nőtt a különbség az üzbégek és oroszok között. Az oroszok aránya 34 %-ra csökkent. Több mint 100 ezer tatár is élt ekkor Taskentban.