Hála Algirdas Paleckis litván politológusnak, megkaptuk  N. Sz. Trubin szovjet főügyész a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának írt jelentését az 1991. január 12-én és 13-án Vilniusban történt vérengzésről. A dokumentum 1991. május 28-án keletkezett (orosz nyelven). Ezen jelentés, illetve szemtanúk vallomásai alapján állítja a szavai miatt perbe fogott Algirdas Paleckis, hogy a vilniusi TV toronynál történt vérengzést valójában a litván kormány provokátorai robbantották ki. Vilnius célja az volt, hogy halottak és ártatlan áldozatok felmutatásával – akiknek az élete Moszkva rovására írható – elnyerje a világ szimpátiáját és támogatását a litván függetlenség ügye mellett és diszkreditálja a szovjet vezetést.
Trubin jelentése elfogult, abban az értelemben, hogy a Szovjetunió egységét tekinti a törvényes alapnak, a litván függetlenségpártiak tevékenységét pedig elítéli.
A nyomozás mindjárt 1991. január 13-án megindult a vilniusi katonai ügyészség kezdeményezésére, azt követően, hogy a vilniusi TV-toronynál a katonai erők és „szélsőséges erők” között összecsapások bontakoztak ki, minek eredményeképpen polgári személyek és egy katona (KGB alkalmazott) is meghalt.
A nyomozás megállapította, hogy 1991. január 12-ről 13-ra virradó éjjel a TV-toronyhoz vonuló katonai erőket már az út során megtámadták. Mozgásukat akadályozták, az emberek kövekkel, Molotov-koktélokkal, üvegekkel dobálták őket, majd „fegyveres ellenállást tanúsítottak.”
Az ügyészség szerint a vilniusi tragikus események oka a Litván köztársaság vezetésének „alkotmányellenes tevékenysége”.
A litván Legfelsőbb Tanács 1990. március 11-én deklarálta Litvánia függetlenségét, hatályon kívül helyezve a Szovjetunió és a Litván SZSZK alkotmányát, helyette a „burzsoá Litvánia” alaptörvényét alapul véve. Ezt követően a litván kormány saját fegyveres erő felállításába kezdett, saját állampolgárságot vezetett be, a köztársaság határain vámposztokat telepített, a kommunista párttagok elleni hajszát indított melynek következtében lényegében Litvániában megszűnt a szovjet fennhatóság.
Mivel a szovjet vezetés szóbeli figyelmeztetései és gazdasági szankciói hasztalanok maradtak, 1991. januárjában Moszkva katonai egységeket vezényelt Litvániába. Ezt követően a köztársaság vezetése – Trubin megfogalmazásával - „hisztériát kezdett a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül”, arra szólították fel a lakosságot, mondjanak le a szovjet állampolgárságról, folytassanak passzív és aktív ellenállást. A január eleji jelentős élelmiszeráremelés miatt Vilniusban, Kaunasban és más litvániai városokban kormányellenes demonstrációk kezdődtek, a kormány hívei és ellenfelei között olykor összetűzésekig fajultak az események.
Január 11-én a szovjet csapatok elfoglalták a vilniusi Sajtó Házát, a Védelmi Minisztérium épületét, és a kommunista párt tulajdonát képező épületeket. Litván fegyveresek a Sajtó Házának elfoglalásakor fegyveres ellenállást tanúsítottak. Vytautas Landsbergis, a litván Legfelsőbb Tanács elnöke a történteket agressziónak minősítette. Január 12-én a litván Legfelsőbb Tanács is a Litván köztársaság elleni agressziónak nevezte a szovjet katonai beavatkozást, továbbá felszólították a litván fegyveres erőket, tanúsítsanak ellenállást a betolakodó szovjet agresszorral szemben. Hasonló hangnemben nyilatkoztak a litvániai tömegtájékoztatási eszközök is.
Január 12-én éjjel a szovjet egységek megindultak a vilniusi TV toronyhoz, hogy ezt az objektumot is elfoglalják. A katonák vaktöltényeket és éles lőszereket is kaptak. A TV toronynál Sajudis és a Szabadság Liga harcosai várták a szovjet alakulatokat, úttorlaszként használt teherautók és buszok gátolták mozgásukat. Mivel felszólításra a litvánok nem távolították el az útakadályokat, tankok „tisztították meg az utat”. A katonákat kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálták meg. A katonák válaszul figyelmeztető lövéseket adtak le (vaktöltényekkel, „néha éles lőszerrel”) az emberek feje fölé lőve, majd összetűzés bontakozott ki.
A harcok következtében 78 szovjet katona sérült meg (volt, akit hátbalőttek, volt akit leszúrtak, volt, akit megvertek). Összesen 14 ember halt meg, egy KGB tiszt és 13 polgári személy (ebből a hivatalos litván álláspont szerint 9 tűzfegyverek áldozataként, 4 embert tankok tapostak el). 48 ember lövésektől származó sérüleseket szenvedett.
A szovjet ügyészek nyomozása során nem találtak bizonyítékokat arra, hogy az áldozatok a szovjet katonák beavatkozása miatt haltak meg. A szovjet hatóságok elől a litván fél igyekezett eltitkolni a nyomozás fejleményeit (nem vehettek részt például az áldozatok boncolásánál, nem adták át az eseményekről készült videófelvételet stb.).
A litván fél akadályozása ellenére a meglévő adatok (katonák vallomásai, szemtanúk beszámolói, néhány elhunyt esetében hozzáférhető orvosi jelentések, fényképek, a helyszínen végzett utólagos nyomozás) arról tanúskodnak, hogy a litván fél által a tömegtájékoztatási eszközökben propaganda céllal terjesztett interpretáció nem felel meg a valóságnak, és az áldozatok nem a katonák lövéseinek és nem a tankoknak estek áldozatul, hanem maguk a litván harcosok lőttek közéjük, illetve autókkal gázolták el őket.
Hat esetben az áldozatokkal több lövés végzett, melyeket különböző irányból, és felülről adtak le, a környező házak tetejéről és a TV toronyból. Szemtanúk szerint a lövöldözés már akkor megkezdődött, mielőtt a katonák a helyszínre értek volna. Szemtanúi vallomások szintén cáfolják a litván kormány azon állítását, miszerint Satszkih KGB tiszt baráti tűz áldozata lett volna, ezek szerint ugyanis egy civil ruhát viselő ember lőtte hátba a KGB munkatársát. A szemtanúk és orvosi jelentések azt is megerősitik, hogy nem tankok, hanem egy Zsiguli személygépkocsiban ülő ámokfutó gázolt halálra embereket a vilniusi TV toronynál. Az egyik halott, akiben hét golyót találtak, szakértői értékelés szerint autóbaleset áldozata lett, a holttestbe pedig utólag eresztettek golyókat.
Egy 24 éves nő lábán valóban tankok lánctalpai láthatók, tehát valóban volt legalább egy ember, akit szovjet tankok tapostak el. Trubin-jelentés viszont szemtanúk vallomásaira hivatkozva azt állítja, valakik speciálisan azzal foglalkoztak, hogy a tüntetőket kilökjék a tankok elé, majd ezeket a jeleneteket lefényképezték. Ez a 24 éves nő is azt mondta halála előtt, hogy a „srácok” kilökték a tank elé....