OROSZVALOSAG.HU
Ashabád nemzetiségi képe, 1897 - 1989
Ashabád nemzetiségi képe, 1897 - 1989
Orosz kolóniából türkmén főváros
Türkmenisztán fővárosát, Ashabádot (Asgabat) a 19. században alapították. A Kopet-dag hegylánc lábánál elterülő város az orosz hódítás után közigazgatási központ, a Zakaszpi megye legnagyobb települése volt, főként orosz lakókkal.
1897-ben, az első orosz népszámlálás idején az akkor mintegy 19 ezer lakosú Ashabád relatív orosz többségű város volt.
Eszerint a lakók 40 százaléka volt orosz, s ekkor még csak 900 türkmén élt Ashabádban (5 %). Az oroszok után a perzsák voltak a legtöbben, két és félezren. A város lakóinak mintegy 10 %-a volt vélhetően száműzött lengyel és litván (túlnyomóan férfi populáció).
Ashabád, 1897 |
Anyanyelvűek száma |
Aránya |
orosz |
7 892 |
40,6 % |
ukrán |
1811 |
9,3 % |
lengyel |
1605 |
8,2 % |
litván |
387 |
2 % |
német |
285 |
1,5 % |
örmény |
1869 |
9,6 % |
perzsa |
2 572 |
13,2 % |
tatár |
1161 |
6 % |
türkmén |
895 |
4,6 % |
egyéb |
949 |
5 % |
összesen |
19 426 |
100 % |
1926-ban Ashabád már a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A város lakossága 43 ezer főre emelkedett, az orosz többség egyértelművé vált, a város lakóinak több mint 60 %-a orosz volt ekkor. Az oroszok után a legnépesebb közösséget az örmények és a perzsák tették ki. A türkmének száma még ekkor is elenyésző volt, alig több mint ezer ember.
Ashabád, 1926 |
Nemzetiségűek száma |
Aránya |
orosz |
27 044 |
62,2 % |
ukrán |
1295 |
3 % |
zsidó |
729 |
1,7 % |
tatár |
804 |
1,8 % |
örmény |
6 227 |
14,3 % |
perzsa |
2 206 |
5 % |
türkmén |
1129 |
2,6 % |
egyéb |
1990 |
4,6 % |
összesen |
43 495 |
100 % |
A sztálini iparosítás és urbanizáció eredményeképpen a város lakossága 170 ezer főre nőtt (1959). Türkmenisztán fővárosa még ekkor is orosz többségű volt. A város lakóinak fele orosz volt, viszont a türkmének száma is jelentősen megnövekedett a korábbi évekhez képest, s ekkor már a város lakosságának 30 %-át tették ki.
Ashabád, 1959 |
Nemzetiségűek száma |
Aránya |
türkmén |
50 602 |
30 % |
orosz |
85 527 |
50,3 % |
örmény |
9 087 |
5,3 % |
ukrán |
5 506 |
3,2 % |
azerbajdzsán |
4 153 |
2,4 % |
tatár |
3 778 |
2,2 % |
egyéb |
11 182 |
6,6 % |
összesen |
169 935 |
100 % |
A ’60-as ’80-as években tovább folytatódott Ashabád növekedése. 1989-re a Türkmén SZSZK fővárosának lakossága elérte a 402 ezer főt. Fordulat következett be a Ashabád nemzetiségi szerkezetében is: 1989-ben már a türkmének alkották a város lakóinak abszolút többségét (50,9 %), úgy, hogy 1959 óta létszámuk megnégyszereződött, míg az oroszok aránya egyharmadra esett vissza. Türkmenisztán tehát türkmén többségű fővárossal kezdhette meg az önálló állami létet.
Ashabád, 1989 |
Nemzetiségűek száma |
Aránya |
türkmén |
205 388 |
50,9 % |
orosz |
130 227 |
32,3 % |
örmény |
18 265 |
4,5 % |
ukrán |
11 015 |
2,7 % |
azerbajdzsán |
10 024 |
2,5 % |
tatár |
7 223 |
1,8 % |
összesen |
403 238 |
100 % |