A részben keresztény, részben muszlim abházok a Nyugat-Kaukázus őslakói. Legközelebbi nyelvrokonaik Oroszországban élő muszlim adigék. Az abházok önelnevezése apszua. Az abház területek 1810 óta tartoznak az Orosz Birodalom fennhatósága alá.

Abházia 1921-et követően Grúzia autonóm területe. Az abházok és grúzok évszázados történelmi ellentéte a szovjet korszakban a békésnek tűnő felszín alatt tovább élt. Abházia a szovjet korszakban is nem egyszer kérte – eredménytelenül – csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz.

Az abházok túlnyomó többsége Grúzia területén élt, Grúzián kívül elenyésző a számuk (pl. 1970-ben összesen 83 240 abház élt a Szovjetunióban, ebből 79 449 Grúziában). A ’80-as években jelentősebbé vált az abházok „szétszóródása”. 1989-ben összesen 105 ezer abházt írtak össze a Szovjetunióban, s ebből csak 95 ezret Grúziában. Azaz az abházok majd 10 % más köztársaságban élt (elsősorban Oroszországban).

Az orosz és szovjet népszámlálások adataiból kitetszik, hogy a 20. század első évtizedeiben az abházok jelentős vérveszteségeket szenvedtek, számuk 70 ezer főről 57 ezer alá csökkent, és még a ’30-as években is folytatódott a kedvezőtlen demográfiai tendencia. Az ’50-es évektől viszont demográfiai robbanás vette kezdetét a muszlim abházok között. Harminc év alatt 30 %-al nőtt létszámuk.

 

	Nemzetiség	Anyanyelv
1897	-	72 093
1926	56 847	47 744
1937 -	55 409	-
1959	62 878	62 878
1970	79 449	79 449
1979	85 285	85 285
1989	95 853	92 571

 

Abházia nemzetiségi képének változása: Északkelet-Grúzia abházok lakta területein 1921 márciusában – a szovjet csapatok behatolása nyomán  – kiáltották ki az Abház Szovjet Szocialista Köztársaságot. Abházia egy „különleges szerződés” nyomán 1921 decemberében csatlakozott a Grúz Szovjet Szocialista Köztársasághoz (miután Grúziában szovjethatalmat hoztak létre), s 1922-ben – Grúziával együtt – a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság része lett. Abházia 1931-ben elvesztette köztársasági rangját, és egyszerűen Grúzia autonóm tartománya lett.  A ’30-as évektől grúzosítási törekvések észlelhetők Abháziában.

Az 1926-ban tartott első szovjet népszámlálás szerint Abháziának 186 ezer lakosa volt. Abháziában ekkor csak a lakosság 30 %-át tették ki maguk az abházok, viszont relatív többségben voltak a grúzok (36 %). Jelentős, 10 % fölötti kisebbséget alkottak az örmények is. A ’20-as években még nem volt jelentős a tartományban élő oroszság száma.

 

 

Abház SZSZK, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
abház	55 918	30 %
grúz	67 494	36,2 %
orosz	12 553	6,7 %
ukrán	4 647	2,5 %
görög	14 045	7,6 %
örmény	25 677	13,8 %
egyéb	5 670	3 %
összesen	186 004	100 %

 

Az ’50-es évek végéig Abházia lakossága megduplázódott. 1959-ben már 404 ezer volt az autonóm terület lakossága. A népesség ilyen gyors növekedése elsősorban a bevándorlások számlájára írható: a legtöbben grúzok érkeztek Abháziába, de arányait tekintve az oroszok beáramlása volt a legnagyobb. Jelentősen nőtt az örmények száma is. 1959-ben Abháziában az abházok csak 61 ezren voltak, a lakosság mindössze 15 %-át kitéve. Az autonóm területen relatív többségben voltak a grúzok (39 %), de még az oroszok (21,4 %) és az örmények (16 %) is többen voltak, mint az abházok.

 

Abház ASZSZK, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
abház	61 193	15 %
grúz	158 221	39 %
orosz	86 715	21 %
örmény	64 425	16 %
ukrán	11 474	3 %
görög	9 101	2 %
összesen	404 738	100 %

 

A hruscsovi majd brezsnyevi idők Abháziájára is érvényes az a tendencia, ami Grúzia egészére: a grúzok arányának növekedése, és az oroszok elvándorlása. Abháziában is egyértelműen tapasztalható a grúzok számának erőteljes növekedése: 1989-re már csak kis híja volt annak, hogy Abháziában a grúzok abszolút többsége alakuljon ki. Közben az oroszok száma csökkenésnek indult. Az abházok száma ugyan valamelyest növekedett, de még 1989-ben is csak Abházia lakóinak 18 %-a volt abház nemzetiségű!

 

Abház ASZSZK, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
abház	93 267	17,7 %
grúz	239 872	45,7 %
orosz	79 914	14,2 %
örmény	76 541	14,6 %
görög	14 664	2,8 %
ukrán	11 655	2,2 %
egyéb	14 148	2,7 %
összesen	525 061	100 %

 

A Szovjetunió szétbomlása folyamán robbant a korábbi évtizedekben szőnyeg alá söpört bomba. Abházia 1990-ben kinyilvánította szuverenitását, 1991-ben, amikor Grúzia a Szovjetunióból való kiválás mellett döntött, Abházia a Szovjetunióban való maradást választotta. Az 1992-ben kirobbant az abház-grúz háború 1994-ben az ENSZ közvetítésével ért véget.

2003-ban népszámlálást tartottak Grúzia e szakadár tartományában, amely arról tanúskodott, hogy az abház-grúz konfliktus eredményeképpen jelentősen átrendeződött Abházia etnikai arculata.

A háború és a menekülthullám következtében Abházia elveszítette lakosainak több mint a felét! Abházia lakossága 2003-ban mindössze 215 ezer fő volt. A grúzok túlnyomó többségét elüldözték, 2003-ban mindössze 46 ezer grúz maradt Abháziában. De – az abház kivételével – az összes etnikum esetében csökkenés észlelhető. Az oroszoknak szintén több mint fele eltávozott a háborús övezetté váló Abháziából, és az örmények száma is jelentősen csökkent. Egyedül az abházoknál mutatható ki némi növekedés. Ennek eredményeképpen Abháziában ma már az abházok vannak – relatív – többségben.

A 2008-as grúziai háború Abháziát kevéssé érintette, Szuhumi visszaszerezte a 2005-ben elveszített Kodori-szorost. A háború legfontosabb következménye az volt Abházia szempontjából, hogy Oroszország (majd néhány állam) elismerte a szakadár köztársaság függetlenségét.

 

Abházia, 2003	Nemzetiségűek száma	Aránya
grúz	45 953	21,3 %
abház	94 606	43,9 %
orosz	23 420	10,8 %
örmény	44 870	20,8 %
egyéb	6 423	3 %
összesen	215 272	100 %

 

 

 

 

 

Cimkék: Abházia, Grúzia, abházok, Abházia etnikai képe

Országok: Grúzia