A grúzok a Kaukázus őslakói közé tartoznak. A grúz nyelv a kartvéli nyelvcsalád tagja (a grúzok önelnevezése kartvelebi), a több eltérő dialektust beszélő csoportból (pl. mingrélek, szvánok, tusinok, psavok stb.) álló grúzok többsége keleti keresztény, ám egy kisebb - az adzsárok - muszlim vallású. A grúzok a Kaukázus egyik államalkotó népe.

Grúzia 1801-ben csatlakozott Oroszországhoz, a Perzsiával vívott háború következményeként. Az oroszok kiűzték a perzsákat Grúziából, majd a grúz területeket betagozták az Orosz Birodalomba.

Az 1897-es első oroszországi teljes népszámlálás idején a grúzokat még legfőbb szubetnoszaik (imeritek, mingrélek, szvánok) szerint írták össze.

A későbbi népszámlási adatokból kitetszik, hogy a 20. század igen sikeresnek bizonyult a grúzok számára, hiszen számuk több mint a duplájára nőtt kevesebb mint száz év alatt.

 

	Nemzetiség	Anyanyelv
1897 (együtt a grúzok, imeritek, mingrélek, szvánok)	-	1 352 535
1926	1 821 184	1 610 458
1937	2 008 839	-
1959	2 691 950	2 655 119
1970	3 245 300	3 193 491
1979	3 570 504	3 508 426
1989	3 981 045	3 909 947

 

Grúzia nemzetiségi képének változása: A független Grúzia megalakulását 1918-ban az Orosz Birodalom összeomlása tette lehetővé. 1921-ben Szovjet-Oroszország megtámadta, és elűzve a mensevik Zsordania-kormányt szovjet köztársaságot szervezett Grúziában. Grúzia 1922-1936 között a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság része (Azerbajdzsánnal és Örményországgal együtt). Ekkor alakultak ki Grúzia mai határai, történt meg az abház, dél-oszét és adzsár autonómiák megszervezése. 1924-ben fegyveres – függetlenségi (szovjet hivatalos nyelven, soviniszta, szovjetellenes) - felkelés tört ki Grúziában (a grúz függetlenségi felkelést nem támogatták Abháziában, Dél-Oszétiában, Adzsarisztánban).

Grúzia 1936-ban, a Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság megszüntetésével vált a Szovjetunió teljes jogú köztársaságává.

A Kaukázus sok száz nép számára ad otthont: érvényes ez Grúziára is, amely a legtarkább etnikai képpel rendelkező kaukázusi köztársaság. Az 1926-os népszámlálás szerint Grúzia lakossága 2 644 ezer fő. Az ország lakóinak kétharmada grúz nemzetiségű, a legnagyobb kisebbséget az örmények alkották: 1926-ban Grúzia minden tizedik lakója örmény volt.

 

Grúzia, 1926	Nemzetiségűek száma	Aránya
grúz	1 788 186	67,6 %
abház	56 847	2,1 %
oszét	113 298	4,3 %
orosz	96 085	3,6 %
görög	54 051	2 %
örmény	307 018	11,6 %
türk	137 921	5,2 %
egyéb	89 013	3,4 %
összesen	2 644 207	100 %

 

A sztálinizmus évtizedei alatt Grúzia lakossága szépen gyarapodott, s 1959-re elérte a 4 millió főt. Bár a grúzok létszáma 30 év alatt 900 ezer fővel nőtt, arányuk mégis csökkent. Az oroszok száma ezen idő alatt megnégyszereződött, arányuk elérte a 10 %-ot. Az örmények is szépen gyarapodtak, 11 %-al Grúzia legnagyobb kisebbségét adva. Még ekkor is jellemző az etnikai tarkaság az országra.

 

Grúzia, 1959	Nemzetiségűek száma	Aránya
grúz	2 600 588	64,3 %
abház	62 878	1,55 %
oszét	141 178	3,5 %
orosz	407 886	10 %
örmény	442 916	11 %
azerbajdzsán	153 600	3,8 %
görög	72 938	1,8 %
ukrán	52 236	1,3 %
zsidó	51 582	1,27 %
egyéb	58 243	1,44 %
összesen	4 044 045	100 %

 

A „szovjet aranykor” idején tovább növekedett Grúzia népessége, 1989-re majdnem elérve az 5,5 milliót. Az ország etnikai szerkezete némileg egyszerűsödött. Grúziában már ekkor megindult az etnikai homogenizáció, a grúzok aránya 70 %-ra emelkedett, miközben már ezekben az évtizedekben észlelhető volt az orosz és örmény lakosság csökkenése, noha az örmények megmaradtak ekkor is Grúzia legjelentősebb kisebbségének. Figyelemre méltó, hogy a muszlim azerbajdzsánok száma megduplázódott ebben az időben.

 

Grúzia, 1989	Nemzetiségűek száma	Aránya
grúz	3 787 393	70 %
abház	95 853	1,8 %
oszét	164 055	3 %
örmény	437 211	8 %
orosz	341 172	6,3 %
azerbajdzsán	307 556	5,7 %
görög	100 324	1,9 %
egyéb	167 277	3 %
összesen	5 400 841	100 %

 

A függetlenség elnyerése után Grúzia elveszítette Abháziát és Dél-Oszétiát. Sokáig Adzsária is függetlenítette magát, de 2004-ben Tbiliszinek sikerült visszaszerezni az ellenőrzést a terület fölött. A 2002-es népszámlálás e csonka (tehát Abházia és Dél-Oszétia nélküli) Grúzia lakosságát vette számba. Grúzia lakossága ilyetén módon 4 371 ezer ember, s ez jóval kevesebb, mint 1989-ben (azonos területen). Ezen a kisebb területen is 400 ezer fős emberveszteség tapasztalható (ez azt jelenti, hogy Grúzia a ’90-es években elvesztette lakossága 8,5 %-át). Jelentős változások tapasztalhatók az ország nemzetiségi szerkezetében: az ország etnikai tarkasága fakóbb árnyalatra váltott. A grúzok aránya tovább növekedett, viszont jelentősen csökkent az örmények és oroszok száma. Az örmények több mint 40 %-a, az oroszok mintegy 80 %-a eltávozott Grúziából! Azaz jelenleg már a muszlim azerbajdzsánok alkotják Grúzia legnagyobb kisebbségét.

 

 

Grúzia, 2002	Nemzetiségűek száma	Aránya
grúz	3 661 173	83,5 %
örmény	248 929	5,6 %
orosz	67 671	1,5 %
azerbajdzsán	284 761	6,5 %
egyéb	109 001	2,5 %
össszesen	4 371 535	100 %

 

 

 

 

 

 

 

Cimkék: Grúzia etnikai képe, Grúzia népei, Grúzia nemzetiségei, grúzok,

Országok: Grúzia