OROSZVALOSAG.HU


Baskírok Oroszországban 

  |  2011-07-04 10:21:38  |  
Gyóni Gábor

Baskírok Oroszországban 

Látogatás "Magna Hungariába"

 Baskírok Oroszországban 

 

A baskírok (önelnevezés: baskort, amelynek több lehetséges etimológiája is van) az Urál egyik legnagyobb népe. A kipcsak-török nyelven beszélő baskírok ősei a 9-10. században jelentek meg a Dél-Urálban Aral környéki őshazájukból. A baskír nyelv (nyelvjárások) alapján arra lehet következtetni, hogy a protobaskírok feltételezhetően kapcsolatba kerültek mandzsu-tunguz, mongol nyelven beszélő közösségekkel, uráli hazájukba érkezvén pedig iráni és finnugor (köztük minden valószínűség szerint hátramaradt keleti magyarok) elemeket asszimiláltak. Jelentősen különbözik egymástól a baskírok északi és déli csoportja antropológiai, életmódbeli tekintetben is.

A baskírok kezdetben Volgai Bulgária vonzáskörzetébe tartoztak, a 10. századtól kezdve terjedt el köztük az iszlám, amely a 14. századra már domináns vallássá vált (bár a pogány hiedelmek egy része mai napig fönnmaradt a baskír népi kultúrában). Volgai Bulgária 1236-os bukását követően a baskír területek az Arany Horda fennhatósága alá tartoztak, a baskír etnogenezis, bulgár, kipcsak, mongol nyelvű elemek beolvadásával folytatódott.

A baskír területek Kazány elfoglalása után kerültek orosz fennhatóság alá (1552-1557). A baskírok ebben az időszakban kezdtek áttérni a félnomád életformáról a letelepedett, földművelésen alapuló gazdálkodás felé, bár a félnomád életmód egészen a 20. század elejéig fennmaradt a déli baskírok között.

A baskírok saját köztársaságát az Orosz Föderáción belül 1919-ben alapították. A baskír írásbeliséget 1929-ben arabról latin, majd 1939-től cirill betűk váltották.

A baskírok számának alakulása meglehetősen hektikus képet mutat a 20. században. Az 1897-es anyanyelvi adatok szerint a baskírok létszáma 1 millión felül volt (és ezzel az akkori Orosz Birodalom tizedik legnagyobb népét alkották), viszont számuk 1926-ra a felére csökkent, a baskír nyelvet beszélők száma pedig egyenesen a negyedére esett vissza. E a változás okait nem feltétlenül a történelem viharaiban kell keresnünk, hanem a baskír nemzettudat kései formálódásában, valamint a baskír nyelv(járások) és a tatár nyelv közti határvonal bizonytalanságában. Igaz, a csökkenés így is jelentős, főként, ha hozzávesszük, az 1897-es népszámlálás során még külön vették számításba a teptyárokat (akiket ma a baskírok egyik néprajzi csoportjaként tartunk számon), akiknek száma 117 773 fő volt 1897-ben (ha őket is számbavennénk, akkor már közel 1,5 millióra nőne a baskírok száma 1897-ben). 

Szembetűnő legalábbis, hogy igen jelentős az eltérés a magukat baskírnak vallók és a ténylegesen is baskír anyanyelvűek száma között, ami arra utal, sokak (és itt elsősorban a baskíriai tatárokra kell gondolni) számára a baskír identitás a modern nemzettudatból és nem a népi-nyelvi gyökerekből táplálkozik. Igaz, az olló a baskír anyanyelvűek és a baskír nemzettudatúak között folyamatosan csökken, ami annak bizonysága, hogy a baskír nemzettudat sikeres „projektként” valósult meg a 20. században. 1926-ban legalábbis még több mint dupla annyian vallották magukat baskírnak, mint ahányan ténylegesen is beszélték a nyelvet, 2002-ben már csak 18 %-os volt a különbség a baskír etnikumúak és anyanyelvűek között.

A baskírok számára összességében sikeres volt a 20. század. A ’20-as évektől kezdve lendületesen emelkedett a baskír etnikumúak és nyelvűek száma is, mára 1 millió fölé emelkedve.

 

Nemzetiség

Anyanyelv

1897

-

1 321 363

1926

712 366

382 951

1937

752 880

-

1959

953 801

587 918

1970

1 180 913

778 235

1979

1 290 994

863 655

1989

1 345 273

979 923

2002

1 673 389

1 379 727

Baskíria nemzetiségi képének változása: már első látásra is szembetűnő Baskíria néprajzi tarkasága. Az „őslakos” baskírok mellett éltek itt finnugor (marik, mordvinok) és más török népek is (csuvasok, tatárok, misarok – ez a tatárok egyik etnográfiai csoportja, amelyet 1926-ban még külön népként vettek számba), de a törökök mellett legnagyobb számban szlávok (oroszok és ukránok). A soknemzetiségű Baskíria népei közül kiemelkednek az oroszok, tatárok és a baskírok. 1926-ban még messze az oroszok voltak a köztársaság legnagyobb számú népe, 40 %-al Baskíria lakosságának relatív többségét tették ki. Maguk a baskírok csak második helyen voltak, a köztársaság népességének mintegy negyedét adva. Harmadik helyen a tatárok álltak, 17 %-al, de ha a misarokat és a tatárokat egy nációként vesszük számba (mint ezt a későbbi szovjet népszámlálások tették), akkor azt az eredményt kapjuk, hogy a tatárok és a baskírok száma nagyjából azonos volt.

 

Baskír ASZSZK, 1926

Nemzetiségűek száma

Aránya

orosz

1 064 707

40 %

ukrán

76 710

2,87 %

mari

79 298

2,97 %

mordvin

49 813

1,86 %

csuvas

84 886

3,18 %

tatár

461 871

17,38 %

misar

135 960

5,1 %

baskír

625 845

23,48 %

egyéb

104 256

3,9 %

összesen

2 665 346

100 %

 

Ezek az adatok azonban csak az etnikai hovatartozásra mutatnak rá. Gyökeresen más kép tárul elénk, ha Baskíria anyanyelvi adatait vesszük alapul. Annyiban nincs változás, hogy az oroszok képezik a köztársaság legnagyobb etnoszát. Hatalmas különbség észlelhető viszont a baskír anyanyelvűek és a baskír nemzetiségűek száma között: az anyanyelvi adatok alapján a baskírok aránya még a 13 %-ot sem érte el Baskírián belül! Igen jelentős volt viszont a tatár nyelvűek száma (a köztársaság népességének harmada), amiből az következik, hogy a tatár anyanyelvűek jelentős része (mintegy fele!) baskírnak tüntette fel magát az 1926-os szovjet népszámláláson, ami modern nemzettudat kezdetleges, éppen csak kialakuló voltára enged következtetni (vagyis: a magukat baskírnak vallók jelentős része, mintegy fele, tulajdonképpen tatár volt), illetve arra, hogy a baskír nemzet megteremtése felülről ment végbe.

 

Baskír ASZSZK, 1926

Anyanyelvűek száma

Aránya

baskír

345 327

12,95 %

orosz

1 098 566

41,21 %

ukrán

59 626

2,23 %

mordvin

45 749

1,71 %

mari

78 308

2,93 %

csuvas

83 085

3,11 %

tatár

902 122

33,84 %

egyéb

52 563

1,9 %

összesen

2 665 346

100 %

 

A sztálinizmus évtizedeiben nem változott jelentősen Baskíria etnikai képe. Lényegében ugyanazokat az arányokat tapasztalhatjuk 1959-ben is, mint 1926-ban. Az összes nép létszáma emelkedett, kivéve a mordvinokét, akiknek száma csökkenni kezdett a ’40-es évektől (1937-ben még 55 ezren voltak a baskíriai mordvinok). A legjelentősebb változás, hogy ezúttal már nem különböztették meg egymástól a misarokat és a tatárokat, ilyetén módon a baskírok már csak a harmadik legnagyobb etnoszt tették ki Baskíriában az oroszok és a tatárok mögött (már az 1937-es népszámlálás szerint jóval több tatár élt Baskíriában, mint baskír, 725 illetve 633 ezer).

Ha az anyanyelvi adatokat nézzük, még szembetűnőbb a különbség a baskírok és a tatárok között. 1959-ben is csak 428 ezer baskír anyanyelvű személy élt Baskíriában, ami az összlakosságnak csak mintegy 13 %-a! Több mint kétszer annyi tatár anyanyelvű élt ekkor Baskíriában, mint baskír (1 millió 55 ezer tatár anyanyelvű, ami az össznépesség 32 %-a), az orosz nyelv domináns helyzete megmaradt, sőt, még erősödött is az elmúlt évtizedekben (1 millió 494 ezer orosz anyanyelvű, a népesség 45 %-a).

 

 

Baskír ASZSZK, 1959

Nemzetiségűek száma

Aránya

baskír

737 711

22 %

orosz

1 418 147

42,43 %

tatár

768 566

23 %

csuvas

109 970

3,29 %

mari

93 902

2,81 %

ukrán

83 594

2,5 %

mordvin

43 582

1,3 %

egyéb

86 137

2,57 %

összesen

3 341 609

100 %

 

A szovjet korszak végére jelentős változás észlelhető Baskíria etnikai képét illetően: jelentősen megnőtt ugyanis a tatár – tehát a magukat ténylegesen is tatárnak vallók – száma és aránya a köztársaságon belül, miközben a baskírok aránya stagnált, az oroszoké pedig csökkenni kezdett (az oroszok aránya már a ’60-as években némi csökkenésnek indult, 1970-re 40 %-ra csökkent). Következésképpen, a szovjet korszak végére a baskíriai tatárok közül egyre kevesebben (1989-ben mintegy 20 %-uk, szemben az 1926-os 50 %-al) vallották magukat baskírnak, s ennek köszönhető, hogy a tatárok aránya jelentősen emelkedett ekkor is.

Ami a nyelvi adatokat illeti, az orosz nyelv domináns helyzete megmaradt, sőt, erősödött is (43,9 %). 1989-re a baskíriai ukránok több mint fele már orosz anyanyelvű volt. Némileg ugyan emelkedett a baskír anyanyelvűek aránya, de még így is, 1989-ben Baskíriában csak a lakosság 16,5 %-a volt baskír anyanyelvű és 31 % tatár. Kétszer annyi ember számára volt Baskíriában anyanyelv a tatár, mint a baskír (650 ezer versus 1,219 millió).

A finnugor népek közül a mordvinok aránya 1 % alá süllyedt (1970-ben 40 ezren voltak, arányuk akkor még elérte az 1 %-ot).

 

Baskír SZSZK, 1989

Nemzetiségűek száma

Aránya

baskír

863 808

21,9 %

orosz

1 548 291

39,26 %

tatár

1 120 702

28,42 %

csuvas

118 509

3 %

mari

105 768

2,68 %

ukrán

74 990

1,9 %

egyéb

111 045

2,81 %

összsesen

3 943 113

100 %

 

A ’90-es években kardinális változások észlelhetők Baskíria etnikai arculatában. 1926 után először több baskír (helyesebben: magát baskírnak valló személy) élt Baskíriában, mint tatár. A baskírok (magukat baskírnak vallók) száma bő tíz év alatt majdnem 30 %-al emelkedett, a köztársaság történetében először meghaladva az 1 millió főt (29,75 %).

Bár az oroszok továbbra is Baskíria legjelentősebb népe, számuk – először a köztársaság fennállása óta – csökkeni kezdett, s arányuk is 36 %-ra esett vissza. A tatárok száma 1 millió alá csökkent. A kisebb népek esetében stagnálást vagy visszaesés figyelhető meg, ami a növekvő népesség mellett gyors eljelentéktelenedésüket vetíti előre.

Egyszóval, a ’90-es években Baskíria erőteljes „baskírizációja” figyelhető meg.

 

Baskortosztán, 2002

Nemzetiségűek száma

Aránya

baskír

1 221 302

29,75 %

orosz

1 490 715

36,2 %

mari

105 829

2,57 %

tatár

990 702

24,13 %

ukrán

55 249

1,34 %

csuvas

117 317

2,85 %

egyéb

123 222

3 %

összesen

4 104 336

100 %

  

 

 

Cimkék: Baskíria, baskírok, Baskortosztán, Magna Hungaria
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat