OROSZVALOSAG.HU


Jégtörők hátán az Arktiszra 

  |  2011-06-07 00:15:30  |  
Mezei Bálint

Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az északi atomflotta ma fontosabb, mint valaha 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Egy kis jégtörő-történelem

A szovjet északi flotta nagyarányú fejlesztése az ötvenes évek derekán vette kezdetét. A tengeri  katonai jelenlét fokozása mellett a sarkköri vizeken való kereskedelmi hajózás is fellendült. Utóbbi a gyakorlatban a szibériai lelőhelyek könnyebb megközelíthetőségét jelentette, és a belföldi áruszállítás számára nyitott új, nordikus utakat az Északi-jegestenger több beltengerén, azaz a Barents-, a Kara-, a Laptyev-, a Kelet-Szibériai-, a Csukotkai- és Bering-tengereken. Az északi tengeri útvonal nagyjából 5600 km hosszan nyúlik el a szibériai partvonal mellett a Kara Kapuktól a Providenyija-öbölig, míg hajózhatóságát csakis a világ legerősebb jégtörői által végzett éves expedícióknak köszönheti, melyeket a flotta 1978 óta minden esztendőben teljesít.

Az egyik célpont Dugyinka, a Jenyiszej partján fekvő folyami kikötő, a keletre található Norilszk ipari komplexumának egyik kapcsa a külvilághoz. A hatalmas jégtörők minden esztendőben harcra kelnek az elemekkel, hogy a befagyott Barents- és Kara-tengereken át egy ösvényt vágjanak a közel hárommillió lakosú (Magyarországnál 25-ször nagyobb) Karsznojarszki határterület északi mezsgyéjéhez. Az esztendőről esztendőre, fáradhatatlanul továbbított rakomány eléri a hatmillió tonnát. Mindez lényegében a szovjet vezetés kevés, Szibéria megközelíthetőségét érintő helyes döntésének köszönhető. A magas színvonalú technológia és a kiválóan képzett tengerészeti szakemberek – civilek és katonák – mind a mai napig a világ egyik legnehezebb viszonylatán teljesítenek szolgálatot.

A belföldi transzport nélkül az Orosz Föderáció észak-keleti vidékei az év jelentős részében teljesen kikerülnének a belföldi vérkeringésből. A vasúton történő megközelítés kézenfekvőnek tűnne, de a zord időjárási körülmények és a rendszerváltás óta elmaradozott fejlesztések, kötelező karbantartások együttes hatására túlságosan is megbízhatatlan. A polgári célokat szolgáló északi atomflotta viszont még mindig hadra fogható. Az Obon és a Jenyiszejen felhajózó jégtörők nyitnak utat a fagyos vizekre épített teherhajóknak. A rakomány célja általában Murmanszk vagy Arhangelszk. A Jamal-félsziget gazdag olaj- és földgázkitermelése vezetékeken érkezik az Ob torkolatához, ahonnan uszályokon szállítják fel a folyón. Igarka fakincsét a Jenyiszejen úsztatják le, aztán innen adják tovább nyugati irányba, gyakran kanadai és amerikai kikötőkbe. A norilszki vörösrezet és nikkelt pedig vasúton Dugyinka dokkjaihoz juttatják, majd a murmanszki kohók gyomrába továbbítják.

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Pevek látképe - a Jamal vezette konvoj éppen az észak-szibériai kikötő felé hajózik

A Kelet-Szibériai-tenger partján fekvő Peveket, ahogy a Kolima folyó kikötőit is, az északi tengeri útvonal köti össze a sztyeppén túli tájakkal, így a csendes-óceáni flotta bázisául szolgáló Vlagyivosztokkal, melynek ipara jelentős részben a nehezen megközelíthető szibériai forrásvidékek nyersanyagtermelésére épül. Kevésbé frekventált útvonal a Laptyev-tenger és a Léna folyam tőszomszédságában alapított Tikszi kikötővárost döntően nyugati célpontokkal összekapcsoló nyomvonal július és október hónapok között. Sokszor a kisebb bárkákról a nyílt vízen, a torkolat közelében kiszélesedő folyókon, pakolják át a rakományt a nagyobb teherbírású hajókra.   

A közelmúltban az északi hajózási útvonalon már július közepétől egészen október 3-ig zajlott hasznos teherforgalom a jégtörők áldozatos munkája nyomán.

A sarkköri flotta a szovjet időkben óriásira duzzadt. Több, mint 75 speciálisan a jeges vizeken való közlekedésre és jégtörésre alkalmas hajót építettek. A teljes armada részét képezte számos szubarktikus (hideg mérsékelt övi), sarkvidéki, kutató, életmentő, folyami valamint csak a nagy kikötők számára befogadható teherszállító jégtörő. Közülük is kiemelkedik az a 16 poláris jégtörő, melyek mindegyikét a szibériai dokkok felé tartó konvojok kísérőinek, ha úgy tetszik „úttörőinek” terveztek. A hatalmas kihívás óriási méreteket takar. Az orosz északi flotta atommeghajtású jégtörői a kategória 30 legnagyobb hajója közé tartoznak még ma is. Sőt, fölényesen vezetik a listát!

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Lenin jégtörő egykor és ma

A sarkköri jégtörők meghatározása teljesen egyértelműen jelöli ki a monstrumok feladatkörét. Küldetéseik során akár önállóan is képesnek kell lenniük a vastag jéggel borított szállítási útvonalak nyitva tartására és az arktikus expedíciók támogatására. A kategória-alapító Lenin jégtörő, egyben a világ első atommeghajtású, civil felhasználású felszíni hajója volt.

A 44 ezer lőerős Lenint 1957-ben bocsátották vízre, majd két évvel később 1959-ben – hosszas próbák után - szolgálatba is helyezték, ahonnan csak 1989-ben vonták vissza. Napjainkban Murmanszkban horgonyoz, és „élő” múzeumként tekinthető meg. A nagy ugrást a két évtized múltán befejezett Arktyika jelentette a maga 75 ezer lőerős teljesítményével. A róla elnevezett osztály prototípusaként 1977 augusztus 17-én, első felszíni hajóként érte el az Északi-sarkot.  

Hajó neve

Vízre bocsátás

Tervszáma

Típusa

Osztálya

Megjegyzés

Lenin

1959

92M

Jégtörő

Lenin

1989-ben kivonták

Arktyika

1975

1052-1

Jégtörő

Arktyika

Nem üzemel

Szibir

1977

1052-2

Jégtörő

Arktyika

Nem üzemel

Rosszija

1985

10521-1

Jégtörő

Arktyika

 

Szovjetszkij Szojuz

1990

10521-2

Jégtörő

Arktyika

 

Jamal

1993

10521-3

Jégtörő

Arktyika

 

50 Let Pobjedi

1993

10521

Jégtörő

Arktyika

Ural néven építették, 2007-ben készült el

A szovjet-finn széles körű államközi együttműködés keretében az északi jégtörő flotta két, ma is használatban lévő tagja, a Tajmir és testvérhajója, a Vajgacs 1989-ben kerültek leszállításra. Kibocsátójuk a Helsinki Új Hajógyár volt, ahol "csak" a szerkezetet alakították ki, míg az atomreaktorokat a Szovjetunióban szerelték bele a hajótestekbe. A szintén nukleáris szívű Szevmorputy teherhajót 1988-ban bocsátották vízre az ukrajnai Kercs dokkjai mellett. A jelenleg a Lukoil tulajdonában álló hajó átalakítása tankerré még javában folyik. Amennyiben elkészülnek a 18 hónaposra tervezett munkálatokkal, a Szevmorputy a világ első atommeghajtású, északi, jeges vizekre kialakított tartályhajója lenne.

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Szevmorputy atommeghajtású arktikus teherhajó és az által bejárt útvonalak

Hajó neve

Vízre bocsátás

Tervszáma

Típusa

Osztálya

Megjegyzés

Tajmir

1989

10580-1

Folyami jégtörő

Tajmir

 

Vajgacs

1990

10580-2

Folyami jégtörő

Tajmir

 

Szevmorputy

1988

10081

Konténerhajó

Szevmorputy

Jégtörő orr-kúppal rendelkezik

A hőskorban több üzemzavar is hátráltatta a sarkköri munkálatokat. A Lenin fedélzetén – kiküldetés során – két nukleáris baleset is történt. Az első 1965-ben, míg a második 1967-ben, amikor a hajót mozgató három OK-150-es kódú (90 megawatt teljesítményű) reaktorból egy súlyosan megsérült. A felmerült – és sikerrel leküzdött – nehézségek hatására a Lenint jóval modernebb, és megbízhatóbbnak bizonyuló, két darab OK-900-as (171 megawattos) reaktorral látták el. Ezen üzemzavarokról készült jelentések csak a Szovjetunió felbomlása után láttak napvilágot. Ellenben a Jamal fedélzetén 1996-ban kitört tűzről, már az akkori sajtóban is lehetett olvasni. Az egy matróz halálát követelő lángokat a személyzet 30 perc leforgása alatt megfékezte. A reaktorok ezalatt egy percig sem forogtak veszélyben. A balszerencsés Jamal 2009. március 16-án, a Jenyiszej torkolatában ütközött az Indiga tankerrel, melynek oldala 9,5 méter hosszan felszakadt, ám a jégtörő néhány karcolással megúszta a hajmeresztő kalandot.    

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra  

A Lenin jégtörő - már megállt - szíve

Az arktikus turizmus a közeljövőben virágzásnak indul(hat) – állítják idegenforgalmi szakemberek. Bolygónk északi tájai legalább annyi izgalmat tartogatnak, mint egy szponzorált űrutazás, de utóbbinál sokkal több ember számára lennének megfizethetőek. Természetesen – minden demagóg megjegyzés kiiktatásával – nem a "démosz" sarkköri utaztatásáról beszélnek a megszólaltatottak, ugyanakkor az északi flotta fejlesztésével párhuzamosan (akár) nőhet a térségbe szállított fizető vendégek száma. Mindez óriási eredmény lenne egy olyan technikai háttértől és személyi állománytól, melyet kis híján elsodort a rendszerváltás. A Nyezaviszimaja Gazeta egy 2004-ben közölt cikkében még a világhírű atommeghajtású jégtörők eltűnést sem zárta ki, sőt 2001 és 2010 között a teljes (poszt)szovjet armada lenullázódásával számolt. A matrózok, tisztek és a kiszolgáló személyzet évről évre apadt, néhány helyen az egységek a 24 százalékos feltöltöttséget sem érték el, az egykor rettegett flotta kis híján az enyészeté lett. Az Admiralitás ma mégis modern beszerzésekről tárgyal, a jégtörők pedig egyre merészebb küldetésekre vállalkoznak. Egy, az 1980-as évek derekán publikált amerikai elemzés – látva a korszak nagyszabású szovjet flottafejlesztéseit – a hatalmas földgázlelőhelyeket rejtő Jamal-félsziget és Dugyinka-kikötője felé induló menetrendszerinti járatokról beszélt. Ha a legmerészebb washingtoni találgatások (egyelőre) nem is igazolódtak be, mára realitássá vált az északi hajózási útvonal szűk négy hónapos nyitva tartása. A várva várt, fél éves hajózható periódustól még messze vagyunk, de elnézve az új erőre kapó atomflottát, akár a hat hónap sem lehetetlen.

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Vigyázat! Tursiták!

Az orosz - és a tervezésekbe ismét bevont finn mérnökök - számára nem akármilyen kihívást jelent az arktikus flotta szállítókapacitásának küszöbön álló bővítése, az újabb jégtörőkről már nem is beszélve. Az északi hajózási útvonalon csakis olyan tankerek, teherhajók közlekedhetnek, amelyek a mínusz 50 fok körüli hideggel, a helyenként másfél méternél is vastagabb, egybefüggő jégpáncéllal egyaránt képesek megbirkózni. Napjaink egyetlen, erre a célra (is) alkalmas hajója a Szevmorputy, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy a Laptyev-tenger és a Jamal-félsziget szénhidrogén kincseinek felkutatásával párhuzamosan, a kategórialapító tanker nem marad egyedül. A Gazprom és a Lukoil már javában dolgozik a testvérhajókon. 

Az ATOMFLOT gazdájaként, a kizárólagos állami tulajdonú Murmanszki Hajózási Társaság szerepe a szibériai talapzat kiaknázásában stratégiai. Az északi sarkvidéki kontinentális küszöbéért folyó versenyfutásban ma mindenki komoly hátrányban van Moszkvához képest. A Vlagyivosztok és Szentpétervár közti 14 ezer tengeri kilométer megtétele – egy igen rövid naptári időszakot leszámítva – a nukleáris jégtörők nélkül elképzelhetetlen. De ez út vezet északról - tengeren és óceánon - át Kínába is! Az orosz arktikus shelf pedig szerény becslések szerint is legalább 62,5 trillió köbméter földgázt és 9 milliárd tonna kőolajat rejt.

Az orosz jégtörők a sarkkörön túl – képekben

A Murmanszki Hajózási Társaság munkatársa, Szvetlana Bogdanovna a Vajgacs fedélzetén, 2008-ban járt az Arktiszon. A felejthetetlen utazásról páratlan képsorozatokat készített. 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra  

A Vajgacs és a Tajmir bátran elindul az északi sötétségbe 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Tajmir mutatja az utat testvérhajónak

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az idő közben egyre rosszabbra fordul

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A fedélezet befagy, az Ural teherautó elakad - bizarr helyzetek sokasága

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A gyakorlott csapat percek alatt kiszabadítja a fogságba esett járművet

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az út folytatódik Dikszon városa felé

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Vajgacs tör utat a konvojnak

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Véget ér a rózsaszín álom - Dikszon maga a megtestesült lidércnyomás, az igazi kísértetváros 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Jenyiszej torkolatában fekvő kikötő fontos hidrometeorológiai állomást rejt

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Ez még Norilszknál is rosszabb - az épületek nagy része régóta üresen áll 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Évszázados ágyú vigyázza a dikszoni éjszakát - a Kara-tenger sokkal kellemesebb látványt nyújt

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az út vége a norvég (demilitarizált) Svalbard-szigetekhez vezet

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Érintették a Ferenc József-földet is

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A Jamal harapni készül - a Vajgacs ott segít, ahol tud

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Kutatók és hajózási szakemberek egy csoportja mögött bújik meg a Jamal

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Leengedik a búvárharangot

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Bármilyen tudományos kutatás elképzelhetetlen lenne a posztszovjet Arktiszon az orosz technika nélkül

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az északi flotta a világ egyik viharzónájában teljesít szolgálatot

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Úton az arktiszi kutatóállomás felé

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Pihenő Murmanszkban

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A jegesmedvék a nordikus utak elmaradhatatlan kellékei 

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az erő megtalálja egymást - a mackók keresik a jégtörők társaságát

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A személyzet igazán közelről is megfigyelheti természetes élőhelyüket

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Egy sűrített tejkonzerv felett érzett öröm és a murmanszki kikötő védelme

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A világ legnagyobb jégtörője

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

Az 50 Let Pobjedi irányítóközpontja

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra 

A reaktor és a serény mérnöksereg

A szovjet-orosz sarkköri hajózás eddigi legfontosabb állomásai:

1960: a világ első vízfelszíni atommeghajtású hajójaként, a Lenin jégtörő teljesíti első arktikus küldetését. Egy konvojt kísér a messzi északra.

1970: a Lenin és a szubarktikus, dízel-elektromos meghajtású jégtörő, a Kapitan Belouszov a Gizsiga teherhajó társaságában elérik Dugyinkát jóval túl a hagyományos hajózási szezon vége után, extrém téli körülmények között.

1971: a Lenin és a poláris jégtörő Vlagyivosztok május-június folyamán rekord hosszúságú kihajózáson vesz rész, mely során bejárják a teljes északi útvonalat konvojkíséret nélkül.

1975: a 75 ezer lőerős Arktyika is szolgálatba áll, minden idők leghatalmasabb jégtörőjeként.

1977: az Arktyika első felszíni hajóként eléri az Északi-sarkot, augusztus 17-én.

1978: az Arktyika-osztályú Szibir sem tétlenkedik, és a jégtörő képességű teherhajóval, a Kapitan Musevszkijjel karöltve május-júniusban behajózzák a teljes északi-jegestengeri szovjet szigetvilágot.

1978: az első sikeres kísérlet a később menetrendszerű téli expedíciókra Murmanszkból Dudinkába.

1982: megérkezik a flottához az első két SA-15-ös jégtörő teherhajó, a Finnországban készült Tikszi és Norilszk.

1983: fellövik és sikeresen pályára áll a Kozmosz-1500 műhold, mely az Északi-sarkkörről szolgáltat stratégiai információkat.

1983: egy 50 hajóból álló konvoj esik a jég fogságába a Csukcs-félsziget közelében, Pevek partjainál október és november fordulóján. A flotta a legerősebb jégtörőket küldi a kimentésükre, akik teljesítik is a parancsot. Az önfeláldozó akció során mindössze egy hajót vesztenek, de több súlyosan megrongálódik.

Jégtörők hátán az Arktiszra Jégtörők hátán az Arktiszra   

Az 1983-as nagy mentőakció képei

1984: szovjet zászló alatt hajózó konvojok négy transzarktikus utat is végrehajtanak a háborgó Bering-szoroson keresztül, elérve Japán nyugati partjait és a kanadai Vancouvert.

1985: az Alekszej Koszigin könnyű szubarktikus tanker első útján minden gond nélkül járja meg az északi vizeket, majd tér vissza Vlagyivosztok dokkjaihoz. (Az Alekszej Koszigin napjainkban Libériai zászló alatt hajózik.)

1985: három SA-15-ös jégtörő teherhajó november-december fordulóján – a hajózási szezon különleges „meghosszabbításaként” Arhangelszkből indulva, eljut Vancouverig.

1986: a világ első nukleáris meghajtású arktikus teherhajója, a Szevmorputy elhagyja a nyikolajevi hajógyárat, és északra hajózik, hogy elfoglalja állomáshelyét. Feladata Vlagyivosztok és a keleti nordikus kikötők összekötése.  

1987: a Szibir május 27-én eléri az Északi-sarkot.  

1988: a finn Wärtsilä határidőre leszállítja a Tajmir folyami jégtörő hajótestét, melybe az atomreaktort már Murmanszkban installálják. 1989-ben követi őt testvérhajója, a Vajgacs is.    

1990: még a Szovjetunió szétesése előtt vízre bocsátják az Arktyika-osztályú Szovjetszkij Szojuzt és 1993-ban a Jamalt is. Testvérhajóik az Arktyika és a Szibir, ugyanakkor az atomflotta elveszti a szolgálatból előbb ideiglenes jelleggel, majd véglegesen kivont Lenin jégtörőt.

2007: bő tíz éves késéssel, de átadják a 50 Let Pobjedit, melyet még 1989-ben kezdtek el építeni. Ironikus módon, éppen a nácizmus felett aratott európai győzelem 50. évfordulója környékén hagyták abba a munkálatokat, pénzhiány miatt. Utóbbiakat csak 2003-ben újították fel, és 2007 folyamán – a 60-as jubileum lecsengés után - át is adták a hajót. Április 11-én elfoglalta állomáshelyét Murmanszkban. Már első útja során megdöntötte a fennálló rekordok javát. Legnagyobb sebessége 21,4 csomó (39,6 km/h). Rekordidő, mindössze négy nap alatt jutott el Murmanszkból (2008. július 21.) az Északi-sarkra (2008. július 25). A csúcsbeállítást követően egy hónappal, 2008 augusztusában már turistákat szállított az Arktiszra, hogy megfigyelhessék a csak ott tapasztalható napfogyatkozást.         

Jégtörők hátán az Arktiszra 

Cimkék: jégtörő, ATOMFLOT, Ruszatom, Murmanszk, Arhangelszk, Dugyinka, Norilszk, Lenin, Arktyika, Szbir, Vajgacs
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat