OROSZVALOSAG.HU
Németek a történelmi Oroszországban
Németek a történelmi Oroszországban
Furcsa népszámlálási adatok
Az Orosz Birodalom igen jelentős német nemzetiségű lakossággal rendelkezett: a 19. század végén csaknem 2 millió német élt Oroszországban (a teljes népesség 1,5 %-a). Az oroszországi németek többsége protestáns vallású volt, két nagyobb csoportjuk különböztethető meg: a középkori eredetű balti németség, amely a 18. században került orosz fennhatóság alá, és azok a, főként a Volga mentén élő német telepesek leszármazottai, akiket II. Katalin uralkodása idején (1762) telepítettek be. A balti németek elsősorban városlakók voltak, a volgai németek viszont agrárnépességet alkottak.
A népszámlálási adatok szerint az oroszországi, illetve szovjetunióbeli németek száma, kivéve a ’30-as éveket - összefüggésben a nagy éhínséggel, amely jelentős emberveszteséget okozott a németek által is lakott Volga-vidéken – végig nőtt, 1989-re meghaladva a 2 millió főt. Igaz, a ’30-as, ’40-es évektől kezdve felgyorsult asszimiláció mutatható ki a németek között, olyannyira, hogy 1989-re már a szovjetunióbeli németek kevesebb, mint fele volt német anyanyelvű.
|
Nemzetiség |
Anyanyelv |
1897 |
- |
1 890 489 |
1926 |
1 238 549 |
1 175 061 |
1937 |
1 151 602 |
- |
1959 |
1 619 655 |
1 214 699 |
1970 |
1 846 317 |
1 233 317 |
1979 |
1 936 214 |
1 103 552 |
1989 |
2 038 603 |
993 812 |
1897-ben a németek egyetlen oroszországi kormányzóságban sem alkottak többséget. Sőt, a németek nagy számuk ellenére csak egyetlen kormányzóságban haladták meg a lakosság 10 %-át (a lengyel Petrokoviban).
Érdemes megnézni, hogy mely kormányzóságokban lakott a legtöbb német 1897-ben, az első teljes oroszországi népszámlálás idején.
Kormányzóság |
Milyen többségű? |
Németek száma |
Németek aránya |
1. Szamarai |
orosz (65 %) |
224 446 |
8 % |
2. Volini |
ukrán (70 %) |
171 341 |
6 % |
3. Szaratovi |
orosz (77 %) |
166 528 |
7 % |
4. Petrokovi |
lengyel (72 %) |
148 765 |
11 % |
5. Herszoni |
ukrán (53 %) |
123 449 |
5 % |
6. Lívlandi |
lett (42 %) |
98 573 |
7 % |
7.Jekatyerinoszlavszkaja |
ukrán (69 %) |
80 979 |
4 % |
8. Tavricseszkaja |
ukrán (42 %) |
79 305 |
5 % |
9. Varsói |
lengyel (74 %) |
77 160 |
4 % |
10. Szentpétervári |
orosz (82 %) |
63 457 |
3 % |
Németek az Oroszországi Föderációban: az Orosz Birodalom felbomlása után jelentős számú németség maradt Oroszország területén, elsősorban az Alsó-Volga-vidéken (440 ezer fő, 8 %), de sok német lakott a Krímben (46 ezer fő, 7 %), és az Észak-Kaukázusban is (93 ezer fő).
A ’30-as években a németek fogyása észlelhető Oroszországban, az ’50-es évek végén viszont több németet regisztráltak Oroszországban, mint a ’20-as években. Ez azért különös, mert 1941-ben a Volga-menti németek közül százezreket Közép-Ázsiába deportáltak. Az 1959-es népszámlálás során nem tüntették fel a németeket közigazgatási egységenként, ezért későbbi, a’70-es évekből származó adatokra kell hivatkoznunk pontos számukat illetően. A németek kevés helyen érték el az 1 %-ot, ide tartoznak a következő közigazgatási egységek: Oroszország európai részén Kalmükia (5 ezer, 2 %), a Komi Köztársaság (15 ezer, 2 %). Az Urálban Cseljabinszk (41 ezer, 1 %), Orenburg (40 ezer, 2 %). Szibériában Omszk (112 ezer, 6 %), Kemerovo (52 ezer fő, 2 %), Tyumeny 20 ezer (1 %), Tomszk (15 ezer, 2 %).
A második világháborút követően a németek körében erős asszimiláció (ruszifikáció) észlelhető, a ’90-es években pedig valóságos német exodus vette kezdetét. Az oroszországi németek jelentős része elhagyta szülőhazáját. Németek főleg Szibériában maradtak, több mint 300 ezer fő.
|
Nemzetiség |
Anyanyelv |
1926 |
806 301 |
767 690 |
1937 |
651 429 |
- |
1959 |
820 016 |
566 060 |
1970 |
761 888 |
433 604 |
1979 |
790 762 |
375 234 |
1989 |
842 295 |
352 116 |
2002 |
597 212 |
- |
A Volgai Autonóm Szovjet Szocialista Német Köztársaság (VASZSZNK) nemzetiségi képének változása: a 22 kantonból álló VASZSZNK-t 1918-ban alapították az Alsó-Volga vidéken. 1926-ban kétharmados német többségű volt a terület, amely azonban jelentős orosz és ukrán kisebbséggel is rendelkezett.
Volgai Német Köztársaság, 1926 |
Nemzetiségűek száma |
Aránya |
német |
379 630 |
66,41 % |
orosz |
116 561 |
20,39 % |
ukrán |
68 561 |
12 % |
egyéb |
6 825 |
1,19 % |
összesen |
571 578 |
100 % |
A ’30-as évek elején az erőszakos kollektivizáció az Alsó-Volga vidék számára katasztrofális következményekkel járt, ez volt a Szovjetunió egyik olyan területe, amelyet leginkább sújtott az éhínség. A ’30-as években a kazahok kivételével minden nép száma csökkent az autonóm területen, ám a nemzetiségi arányok lényegében változatlanak maradtak. A német etnikai többségű Volgai Német Köztársaságot 1941 augusztusában, nem sokkal a Szovjetunió elleni német agresszió után szüntették meg, a német lakosságot Szibériába és Közép-Ázsiába deportálták.
Volgai Német Köztársaság, 1937 |
Nemzetiségűek száma |
Aránya |
német |
322 652 |
65,85 % |
orosz |
106 466 |
21,73 % |
ukrán |
47 904 |
9,77 % |
kazah |
6 268 |
1,2 % |
egyéb |
6 639 |
1,35 % |
összesen |
489 929 |
100 % |
Németek Kazahsztánban: 1937-ben, még a deportálás előtt, csak mintegy 80 ezer német élt Kazahsztánban, elsősorban Akmolinszk (21 ezer, 2 %) és Kusztanaj (11 ezer, 3 %) megyékben.
1941-ben a németek jelentős részét (több százezer főt), Kazahsztánba deportálták, de a háború utáni első, 1959-es népszámlálás még nem tüntette fel a németeket, csak 1970-től mutatható ki a népszámlálásokban a kazahsztáni németek pontos elhelyezkedése. 1970-ben németek éltek jelentős számban a következő kazahsztáni megyékben: Karaganda (146 ezer, 9 %), Celinograd (100 ezer, 13 %), Kusztanaj (90 ezer, 10 %), Kokcsetav (75 ezer, 13 %), Pavlodar (73 ezer, 11 %), Dzsambul (66 ezer, 8 %), Alma-Ata (52 ezer, 7 %), Szemipalatyinszk (47 ezer, 7 %), Csimkent (46 ezer, 4 %), Észak-Kazahsztán (38 ezer, 7 %), Talgi-Kurganszk (35 ezer, 6 %), Aktyubinszk (31 ezer, 6 %), Kelet-Kazahsztán megye (22 ezer, 3 %), Turgaj (11 ezer, 5 %).
A kazahsztáni németek száma a szovjet korszakban nőtt, bár 1989-re jelentős részük eloroszosodott.
A ’90-es években többségük eltávozott Kazahsztánból, elsősorban Németországba vándorolva.
|
Nemzetiség |
Anyanyelv |
1937 |
80 568 |
- |
1959 |
? |
? |
1970 |
858 077 |
643 712 |
1979 |
900 207 |
580 735 |
1989 |
957 518 |
520 920 |
1999 |
353 400 |
|