OROSZVALOSAG.HU


Gagarin rejtélyes halála 

  |  2010-03-05 21:36:44  |  
Mezei Bálint

Gagarin rejtélyes halála 

A kozmosz meghódítója egy véletlen baleset áldozata lett

 Gagarin rejtélyes halála Gagarin rejtélyes halála 

 

Gagarin halálát egy hibás levegőbeömlő nyílás okozta

Az orosz tudósokból álló vizsgálóbizottság kiderítette, hogy semmilyen összeesküvés nem állt a kozmonauta halála mögött

Negyvenkét évvel ezelőtt, 1968. március 27-én a szovjet légierő egy MiG-15-ös vadászgépe lezuhant a Kirzsács (Киржaч) városa melletti erdő felett. A gép pilótája Jurij Alekszejevics Gagarin (1934-1968), a Szovjetunió hőse, a világ első űrutazója volt. A tragédia bejelentésének idején sokan merényletre gyanakodtak. Az eltelt évtizedek alatt több tucat magyarázat, teória látott napvilágot a gyanús, érthetetlen baleset miértjét illetően. Az okokat kutatva a leggyakoribb feltételezések sejtelmes együttállásokat véltek felfedezni a vadászgép meghibásodásában. Most mégis úgy tűnik, hogy a kétfős személyzet halálát egy hétköznapi hiba okozta. Erre a végkövetkeztetésre jutott ugyanis egy orosz tudósokból, aviatikai szakemberekből álló csoport, melyet Igor Kuznyecov, a légierő nyugállományú ezredese vezetett. A nemrég bejelentett vizsgálati eredményt hosszú évekig tartó, minden részletre kiterjedő kutatás előzte meg.

A tanulmány szövege szerint a híres kozmonauta, aki 1961-ben első emberként jutott ki a világűrbe, 1968 márciusában, miközben egy 3000 méter feletti magasságban történő rutin repülési gyakorlatot végzett, észrevette, hogy a pilótafülke egyik légelvezető nyílását véletlenül szabadon hagyták. A pánikba esett pilóta rádiós másodpilótájával Vlagyimir Szerjoginnal meggondolatlan és kockázatos manőverbe kezdett, hogy minél gyorsabban visszaereszkedjenek egy biztonságosabb repülési magasságra. De a süllyedés zuhanórepüléssé vált, így mindketten eszméletüket vesztették, az irányíthatatlan gép pedig a Kirzsács melletti erdőbe csapódott. A technikai nyomozás szakértői felhívták a figyelmet, hogy a pilóták akkoriban még nem voltak tudatában annak, hogy egy ilyen gyors ereszkedés, lényegében zuhanás, komoly szervi károsodást okozhat, ezért történhetett meg, hogy a tapasztalt és összeszokott pilótakettős belevágott egy ennyire merész manőverbe. Kuznyecov ezredes munkatársaival együtt a legmodernebb eszközöket és technológiákat hívta segítségül, hogy felderítse a baleset legapróbb részletét is, kizárva minden zavaró körülményt, mely irreleváns a végzetes légi forduló szempontjából. Az ezredes mindig is túlzottan felületesnek, elnagyoltnak tartotta azokat a titkos, sosem publikált, szovjet katonai vizsgálatokat, melyeket már a baleset másnapján lefolytattak. A hivatalos szovjet magyarázatok szerint Gagarin indokolatlan manőverének „legvalószínűbb oka” egy légköri (meteorológiai) szonda váratlan felbukkanása lehetett, melyet a rossz látási viszonyok, a sűrű gomolyfelhők miatt későn vett észre. Kuznyecov csapta  azonban kilenc évnyi nyomozás és több kötegnyi irat áttanulmányozása után, úgy tűnik végre felfedte az igazságot. A részlegesen nyitva maradt légelvezető nyílás volt a baleset legfőbb oka, hiszen ezt észrevéve döntött a pilóta a vakmerő megoldás mellett, hogy minél előbb alacsonyabbra hozza MiG-jét. „Rajtunk kívül senki sem tudja, hogy mi történt azon a napon.” –magyarázta a helyi sajtó képviselőinek az ezredes – „Meg kell osztani a vizsgálat eredményeit a nemzetközi nyilvánossággal, hogy végre minden kétséget eloszlathassunk Gagarin halálát illetően.”

Az összeesküvést gyanító elméletek az eltelt évtizedek alatt több forrásból is táplálkoztak. Legtöbbjük Gagarin sikereire, a szerény, szimpatikus fiatalember népszerűségére épített. Utóbbiak szerint az űrutazásával mindössze 27 évesen a Szovjetunió hősévé és a világ egyik legismertebb emberévé avanzsált kozmonauta elismertsége és jó kapcsolata Hruscsovval bosszantotta volna az SZKP új főtitkárát, Brezsnyevet. A Hruscsov eltávolítása után hatalomra került, egyébként igen szerény képességű, egykori politikai tiszt utasítására szándékosan rongálhatták meg Gagarin MiG-15-ösét. Egy másik, szintén elterjedt magyarázat szerint a pilótakettős utolsó felszállásuk előtt alaposan felöntött a garatra. (Igaz ezt a magyarázatot a mindig visszafogott Gagarin rokonai és ismerősei visszautasították.)

Kuznyecov ezredes több évtizedes pályafutással és óriási típusismerettel a háta mögött nem hisz a mendemondáknak, a bizonyítást sosem nyert állításoknak és az alaptalan rágalmaknak. „A légbeömlő nyílás hibája volt a későbbi eseménylánc kiindulópontja, a tragédia okozója. Fontos lenne, hogy külső szakemberek, külföldi vizsgálóbizottságok is megismerhessék a nyomozás teljes anyagát, így erősítve meg eredményeinket.”  

Gagarin rejtélyes halála Gagarin rejtélyes halála 

Gagarin halála után ikonisztikus figurává vált, képzőművészeti alkotások százai állítottak örök mementót emlékének, az emberiség történetében elért meghatározó teljesítményének. A hangos sikerei ellenére is mindvégig visszafogott, szerény, tisztes családi életét élő, hétköznapi hátterű Gagarin nemzedékének egyik legkedveltebb, legelismertebb tagjává vált. Eredményei, viselkedése és jelleme együttesen a Szovjetunió egy emberibb arcát tárták a világ elé.

Gagarin rejtélyes halála Gagarin rejtélyes halála 

A MiG–15 (NATO-kódja: Fagot) a Mikojan-Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) kifejlesztett szovjet első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép. Első harci alkalmazására a  koreai háborúban került sor, majd később részt vett a vietnámi háború légi harcaiban is, valamint több más regionális konfliktus szereplője volt. Licenc alapján Csehszlovákiában, Kínában (J-2 elnevezéssel) és Lebgyelországban is gyártották. A Szovjetunióban több mint 12 ezer darabot készítettek belőle, a külföldi licenc-változatokkal együtt a teljes gyártási darabszám eléri a 18 ezret. A típus hibája a rövid törzsből adódó stabilitási probléma. Ezt a MiG 17-es típussal oldották meg, ennek hosszabb volt a törzse és szárnyak nyilazási szöge nagyobb volt.  1951-ben érkeztek meg Magyarországra az első MiG–15 repülőgépek. A MiG–15-tel felszerelt első magasabbegység 1951. március 16-án alakult meg Mezőfi István alezredes parancsnokságával. Az egység 1951. július 23-án kapta meg az első gépét. 1951-ben összesen 10 db együléses vadász és 4 db MiG–15UTI kétüléses gyakorló gép érkezett. Kezdetben a szovjet oktatók képezték ki a magyar pilótákat a típusra. Az első önálló magyar sugárhajtású repülést 1951. augusztus 24-én Mezőfi István hajtotta végre.   

Gagarin rejtélyes halála 

Forrás: Corriere della Sera, The Independent 

 

Cimkék: Gagarin
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat