Oroszországban az Ideiglenes Kormány 1917 szeptemberében kiáltotta ki a köztársaságot, majd 1918 januárban Oroszország szovjetköztársasággá alakult. Az Oroszországi Szovjet Szocialista Föderatív Köztársaság (a mai Orosz Föderáció közvetlen elődje) 1922-től a Szovjetunió része.

1926-ban, az első teljes szovjet népszámlálás idején Oroszország területe még jelentősen eltért a maitól, hiszen hozzá tartozott autonóm területként Kazahsztán (Karakalpakisztánnal együtt) és Kirgizisztán is. E, a mainál tehát jóval nagyobb területű Oroszországban az oroszok 73,61 %-os többséget alkottak, s a 8 milliót is megközelítette az oroszországi ukránság száma, mely ekkor a legnagyobb oroszországi kisebbség volt.

A következő, 1937-ben tartott szovjet népszámlálást azért érdemes idézni, mert ekkorra már nagyjából kialakult Oroszország mai területe (a Krím kivételével).  A ’30-as években számottevően emelkedett az oroszok száma Oroszországban, miközben az oroszországi ukránok száma döbbenetes mértékben csökkent (azonos területre vetítve is majd 4 millió fővel). Ennek következtében az ukránok helyett a tatárok váltak Oroszország legnagyobb nemzeti kisebbségévé. A finnugor mordvinok ekkor még Oroszország negyedik legnagyobb népe voltak.

 A ’30-as és ’50-es évek között jelentősen emelkedett az oroszországi oroszok száma, megközelítve a 100 milliót. A jelentősebb kisebbségek száma is mind nőtt (kivéve a finnugor mordvinokét), így a nemzetiségi arányok nem változtak számottevően a második világháborút követően.

A szovjet korszak második felében elkezdett csökkenni az oroszok aránya Oroszországban. A finnugor mordvinok aránya 1 % alá süllyedt, viszont érezhetően nőtt az oroszországi kisebbségek súlya.

A ’90-es években a jelentős migráció ellenére csökkent Oroszország népessége, ezen belül számottevően a keleti szláv oroszok és ukránok száma. Oroszország a posztszovjet térség egyetlen állama, ahol a ’90-es években csökkent a „tituláris nemzet” (azaz jelen esetben az oroszok) aránya. Jelentős növekedés észlelhető viszont az oroszországi muszlim népek körében. E folyamatba illeszkedően nőtt a tatárok száma is, de az Oroszországi Föderáció történetében első ízben a muszlim baskírok aránya is meghaladta az 1 %-ot.