Nagy-Britanniában 30 év után olyan iratok titkosságát oldották fel, melyek az afganisztáni háborúra vonatkoznak. A Guardian által idézett dokumentumokból fény derül arra, a nyugati hatalmak milyen nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében - többek között fegyverekkel is támogatva az afgán lázadókat – hogy kiűzzék a szovjeteket Afganisztánból.

Miután 1979. december 27-én egy szovjet alakulat elfoglalta Amin elnök kabuli palotáját, a brit külpolitika akkori vezetője, Lord Carrington az „oroszok” megbüntetését követelte: „minden lehetőséget fel kell használnunk, hogy elérjük, kényelmetlenül érezzék magukat, és éreztessük velük cselekedeteik következményeit.” – írta az angol politikus.

1980 januárjában Párizsban került sor egy amerikai-angol-francia-nyugatnémet találkozóra, ahol az afganisztáni helyzetet is megvitatták.

Ezen Zbiegnew Brzezinski, Carter amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt javasolta, az afgánokat Pakisztánon keresztül lássák el föld-levegő rakétákkal. A franciák Szaddam Huszein közreműködésével segítették volna az afgán ellenállást. A franciák szerint a szovjet beavatkozás után a Nyugat feladata az, hogy az iszlám világ tiltakozó hangulatát fenntartsa, ehhez pedig remek eszköz az afgán lázadók fegyveres támogatása.

Sir Robert Armstrong, a kormányfő titkára szerint feltétlenül szükség van az afgánok katonai támogatására, „élénkítendő és támogatandó az ellenállást.” Armstrong szerint a nyugati beavatkozás azért is fontos, hogy lassítsa a szovjetek berendezkedését Afganisztánban, az afgánoknak nyújtott segítség „reményt ad arra, hogy ez a folyamat lényegesebb több időt vesz igénybe, mint más körülmények között, az afganisztáni partizán mozgalom az iszlám ellenállás központjává válik, melyet kívánatos a továbbiakban tovább szítani.”

A négy állam titkos tárgyalásait Londonban folytatták februárban. Február 1-én Carrington arról tájékoztatta Thatcher miniszterelnököt, felmerült a lehetősége annak, titkos fegyverszállítmányokkal és kiképzéssel segítsék az afgán felkelőket. A franciák ezt üdvözik, és Kína is érdekelt ebben, az USA pedig „szerfölött aktív” e kérdésben. A muzulmán országokból már ömlik a pénz, ami lehet, hogy elég is lesz erre a célra.

A nyugatnémetek viszont nem voltak ilyen lelkesek, Helmut Schmidt szociáldemokrata kancellár szerint az amerikaiak lépése rendkívül veszélyes, és akár a harmadik világháborút is kirobbanthatja.

Ha a harmadik világháború nem is robbant ki, a muszlim szélsőségesek nyugati támogatása Afganisztánban olyan szörnyeket hozott világra, mint Oszama bin Laden, aki nem sokkal a szovjet invázió után már Afganisztánban szervezte az ellenállást.

A most napvilágra került iratokból az is kiderül, az Egyesült Államok arra akarta rábírni Nagy-Britanniát, London is bojkottálja a moszkvai nyári olimpiát. Thatcher támogatta is volna ezt az elgondolást, ám az angolok végül mégis részt vettek az olimpián.

(guardian.co.uk)