OROSZVALOSAG.HU
Finn siker a beloruszok ellen
Finn siker a beloruszok ellen
Kapura is alig lőtt a tartalékos belorusz válogatott a finnek ellen, a vége 5-1 a suomiknak.
Mire számíthat az a válogatott, mely legjobbnak ítélt keretéből az utolsó pillanatban hat embert, így a két legjobb góllövőt (Grabovski, Andrej Kosztyicin) kénytelen lecserélni? Mire számíthat az a válogatott, melynek gerincét (12 embert) az a csapat (a Dinamo Minszk) adja, amely utolsóelőtti helyen áll KHL-es divíziójában? S legvégül: mire számíthat az a csapat, amely két harmad alatt összesen négyszer (!) lő kapura?
A válasz egyértelmű: lehetőség szerint jó nagy verésre. Ha hozzátesszük, hogy a pálya túloldalán az a finn válogatott állt, mely négy éve második lett az olimpiai tornán, s melynek soraiban hemzsegnek a világklasszisok, az idén két meccset játszó csapatkapitány, Ruszlan Szalej, és csatárként mindössze két gólig jutó Szergej Kosztyicin vezette belorusz hadak még kevesebb sikerre voltak predesztinálva - hiába nyertek ellenük tavaly 2-1-re a vébén.
A meccs úgy is indult, hogy a finnek is csatlakoznak a nyolcat hintő társulatok (Oroszország, Kanada) sorához: rögtön az első emberelőnyt beverték a Saku Koivu keresztpasszából eredményes Jokinen révén. (1-0) Mivel a finn támadások gyorsak, gördülékenyek, passzaik pedig halálosan pontosak voltak, s néha létszámazonosságnál is úgy tűnt, emberelőnyben vannak, a pesszimisták előtt felrémlett a 2002-es olimpia hasonló szereposztású meccse, ahol 8-1-re nyertek a finnek. Hogy most nem lett már az első harmad után ennyi az állás, annak két oka volt: egyrészt, hogy a belorusz kapuban a képen látható Koval ihletetten védett, másrészt, mert csapata, írd és mondd, két ványadt próbálkozással untatta a finn ketrecben álló Kiprusoffot (Tuomo Ruutu egymaga kétszer ennyiszer próbálkozott az első harmadban!), így esélyük sem volt a gólszerzésre. Annál inkább a finneknek, akik a harmad végén másodszor is emberelőnyből találtak be, miután csaknem két percig tartották folyamatosan a belorusz harmadban a korongot – ezúttal a fickándozó Hagman volt eredményes (2-0). Nem sok jó kecsegtette tehát a szünetre vonuló beloruszokat – a 2:17-es kapuralövési arány és a teljesen alárendelt szerep nem arra mutatott, hogy akár csak szépíthetnek is az eredményen.
Így hát szinte természetes módon fehérorosz góllal indult a második harmad! A keret egyetlen NHL-csatára, Szergej Kosztyicin helyezett a finn kapuba huszonegy másodperc elteltével, visszahozva a meccsbe válogatottját. A finnek a váratlan góltól mintha elvesztették volna a fonalat – no nem mintha a fehéroroszok vérszemet kapva sorra alakították volna ki helyzeteiket (akárcsak az első, úgy a második harmadban is kétszer lőttek kapura), de mivel Kovalt továbbra is nehéz volt átverni és a korábbi magabiztosság is lanyhult, egészen a 36. minutumig kellett arra várni, hogy eldőljön a meccs. Ekkor Niklas Hagman osztott ki egy kötényt a kaputól kissé balra, áthúzta a korongot a hosszú sarokra, majd estében a kapuba csúsztatta a korongot a tehetetlenül nyújtózó Koval lepkése mellett! Csodás gól volt! (3-1)
A harmadot tehát bravúrosan döntetlenre hozta a tartalékos fehérorosz csapat (ezúttal 2:11 volt a kapuralövések száma az ő szempontjukból), de a nagy esély a felzárkózásra elillanni látszott. Hát még a harmadik harmad 23. másodpercében, mikor a szemfüles Filppula szépen felbőrözte egy kipattanóból Kovalt, háromgólosra dagasztva a finn előnyt! (4-1) A beloruszok a harmad során egyre inkább a mentális fáradtság jeleit mutatták, ennek eredménye lett az a három kiállítás, melyeket ugyan még sikerrel kivédekeztek, de az 52. percben Kukkonen távoli löketébe Jarkko Ruutu tette bele a botját, ami onnan a léc alá vágódott. A vége így 5-1 lett, a beloruszok pedig elérték a tíz lövést – ha másnak nem, ennek, és a látottaknál enyhébb arányú vereségnek örülhettek – rájuk minden bizonnyal a németek ellen vár majd ki-ki meccs.
Cimkék: vancouver 2010, jégkorong
Országok: Belarusz
Megosztás:
