Hullanak, egyre csak hullanak a posztszovjet térség teniszezői Wimbledonban. Legutóbb beszámoltunk róla, hogy a férfiak között elfogytak az oroszok, de még azon a napon teljesen poszszovjettelenedett is a férfimezőny: az üzbég Isztyomin hatalmas küzdelemben, igazi rövidítésparádéban ugyan 2-1-re meglógott a 12. kiemelt Berdychtől, a cseh azonban jobban bírta erővel (nem csoda, Isztyomin kőkemény ötszettesekben jutott a harmadik körbe, kollegája összesen egy rövidítésnél izzadt meg a megelőző két fordulóban), és öt szettben begyűjtötte a győzelmet. A 23 éves üzbég teniszező mindenesetre legjobb szereplését produkálta Wimbledonban, s az Australian Open után másodszor jutott el a harmadik fordulóig.

A nőknél Belarusz hullott el a mezőnyben, miután éljátékosuk, a Szávay-generáció egyik legkiemelkedőbbje (Radwanska mellett), Viktorija Azarenka egész egyszerűen leblokkolt a harmadik fordulóban a cseh Petra Kvitová ellen. Pedig nem úgy indult a mérkőzés, hogy a fehérorosz hölgyet nagyobb baj érheti: szépen brékelt egyet, megugrott 5:3-ra, s úgy tűnt, övé lehet a szett. De nemhogy szettet, játékot se nyert többet, kiesett a ritmusból, és már nem is talált vissza a helyes útra, így 7:5, 6:0-ra vesztett az ellen a Kvitová ellen, aki úgy jött Wimbledonba, hogy még sosem nyert ott meccset (azóta viszont a harmadik kiemelt Wozniackicval is elbánt!). Egy másik cseh, Barbora Zahlavona Strycova már kevésbé örülhetett, miután a csaknem háromnegyed éves sérülése után idén tornákat nyerő Marija Sarapova egy szoros és egy kevésbé szoros szettben eltakarította az útból. Bára mérkőzés utáni sajtótájékoztatón Sarapova kiemelte, kemény meccs volt némi kezdeti bizonytalansággal, úgy tetszett, mindez keveseket érdekelt, lévén a nyolcaddöntőben a Floridában élő orosz hölgy azzal a Serena Williamsszel akadt össze, akivel 2004-ben ugyanitt döntőt játszott, s nagy meglepetésre, mindössze 17 évesen simán meg is vert. Mivel azóta egyáltalán nem találkoztak füvön (Grand Slam-döntőben ugyanakkor igen: 2007-ben Williams nyert az Australian Openen) mindenképp pikánsnak ígérkezett kettejük összecsapása.  Azt előre lehetett tudni, hogy Williams legnagyobb erőssége bombaerős szervája lehet, s ez így is lett: első adogatásait 84%-ban ütötte be, s összesen 19 ászt ütött, ami egy férfinak is becsületére válna. Ennek megfelelően adogatójátékaival nem is volt nagyobb gond, Sarapova csupán egyszer tudott brékelni, így nagy teher volt rajta saját adogatásainál. Az első szettben remekül bírta a nyomást, tie breakig húzta a küzdelmeket, a rövidítésben pedig három játszmalabdája is volt, azonban a címvédő Williams mindet hárította, és 11-9-cel övé lett a szett. A második játszma simábban alakult, Sarapova elfáradt, a fiatalabbik Williams nővér pedig 39 perc alatt 6:4-re nyerve a szettet begyalogolt a legjobb nyolc közé.

Hogy kik lesznek még ott rajta kívül? Először is az a Vera Zvonarjeva, aki legutóbb akkor jutott a negyedik fordulóba, mikor az imént említett Sarapova nyerte a brit Grand Slamet (nem tegnap volt), most ugyanakkor legjobb wimbledoni szereplését nyújtva Wickmayer után újabb kiemelten lépett át: ellenfele, Jelena Jankovics ugyanis 6:1, 3:0, 30:15-nél feladta a mérkőzést hátsérülése miatt. Az igazi meglepetést ugyanakkor nem ő, hanem az észt Kaia Kanepi jelenti, akiről legutóbb akkor hallottunk, mikor Gallovits Edina ellen a harmadik fordulóba lépett. Azóta egy kiemeltet (a román Dulgherut) és egy csehet (Klara Zakopalovát) búcsúztatott (Azarenka óta tudjuk, ez nem oly könnyű: szakértők szerint a jövőben figyelmeznünk kell Bohémia hölgyeire, három képviselőjük is messze jutott az angol füvön), ami, tekintetbe véve, hogy a selejtezőből került fel a főtáblára, az idei versenyig mindössze egy meccset nyert Wimbledonban főtáblán, tavaly pedig sérülés, betegség és zsinórban 11 első fordulós kiesés miatt a top 100-ból is kikerült (a 18. helyről indulva), nem is olyan rossz. Kanepi idén áprilisban edzőt váltott, de továbbra is észt irányítással készül (Silver Karjus a trénere) hazájában, formája és sorsolása alapján pedig nem esélytelen élete legjobb eredményének megdöntésére. 2008-ban már játszott negyeddöntőt a Roland Garroson, ha ugyanakkor most ugyanebben a fázisban megveri a cseh Kvitovát (ismerős a név, ugye?), észt sporttörténelmet írhat, és nagy valószínűséggel 2008 után idén is ő lesz az év atlétája. Egyszer már felhívtuk a figyelmet Kanepi sztahanovizmusára, most újra megtesszük: a negyeddöntő a tizenkettedik meccse lesz Wimbledonban („szerencsére” párosban, ahol szintén selejteznie kellett, már kiesett), formáját pedig jól jellemzi, hogy az elmúlt 28 meccséből 26-ot megnyert. Hogy kissé rettegésben tartsuk Kvitovát, jeleznünk kell továbbá azt is, hogy egyesben Kanepi még nem vesztett szettet csekély hét meccse során, s legszorosabb játszmája egy 7:5 volt Gallovits Edina ellen…