Naptárunk 1922. július 14-ét mutat. A helsinkiben megjelenő Russzkije Vesztyi a következőket írja: Moszkvában a hatalomért zajló harc, amely Lenin betegsége okán erősödött fel a kommunisták között, a párt bal szárnyának a mérsékeltek felett aratott győzelmével ért véget. A különböző ügyek intézése átkerült ahhoz a csoporthoz, melynek élén Trockij, Rikov, Dzerzsinszkij és Litvinov állt. A cikk szerzőjének feltételezése szerint a csoport szándéka továbbra is fenntartani a NEP-et (az Új Gazdaságpolitikát), de jelentősen változtatnak a külpolitikai irányon és fokozzák a belső ellenséggel szembeni küzdelmet, főleg az eszerekkel és a papsággal szemben.

Az Izvesztyija szerint a tomszki Összorosz Végrehajtó Bizottság, a város egyházi vezetése valamint lelkipásztori testülete a canterbury érsek levelének ismertetése után - melyben az érsek kifejezte tiltakozását a pravoszláv egyház javainak elkobzása miatt – kijelentették, hogy a levelet tapintatlannak tartják az orosz egyházi személyekkel szemben, és a korábbi pátriárka, Tyihon személyét pedig kártékonynak az egyházzal és állammal szemben.

Ugyanezen a napon a berlini Előeste című lap arról adott hírt, hogy a folyó év első négy hónapjában már 16 pud aranyat (kb. 258 kg)  termeltek ki a szibériai lelőhelyeken, ami ötszöröse volt a korábbi év termelési eredményének.

A Dolgozó Moszkva bűnügyi krónikája ezen a napon a moszkvai Szofijka utcában történt rablásról tudósított, melynek során felfegyverkezett bűnözők megtámadtak egy lépcsőházban egy polgárt és megpróbálták elvenni a pénzét. Az áldozat ellenállása miatt a támadók lőfegyvert használtak, és átlőtték a polgár lábát, majd el akartak menekülni, ám egy őr feltartóztatta őket. Utóbb kiderült, hogy az egyik támadó egy régóta körözött, visszaeső bűnöző, bizonyos Grunyin volt.

Forrás: starosti.ru