A 2019-es esztendő egyik legjobban várt orosz sportfilmje volt a Lev Jasin – Álmaim kapusa (Лев Яшин – Вратарь моей мечты), amely a legendás hálóőr születésének kilencvenedik évében tisztelgett Jasin emléke előtt. Bár az összességében szórakoztató film e páratlan karrier számos fontos pillanatát megörökíti – néhol némi csúsztatással – de mégis, valahogy a „Fekete Pók” egyik legnagyobb bravúrja kimaradt a látott jelenetek közül. Hogyan lehetséges ez?

Történetesen úgy, hogy a „Landa-ziccerként” elhíresült védés egy vesztes mérkőzéshez kapcsolódik. Az 1960-ban Európa-bajnokságot nyerő Szbornaja (Válogatott) hatalmas reménységekkel vágott neki az 1962-es labdarúgó világbajnokságnak.
A tornát megelőzően az esélyes győztesek közé sorolt Szovjetuniótól a Rimet-kupa¹ elhódítása kissé irreális célkitűzésnek bizonyult, ám a kor szovjet sportvezetői mégis okkal reménykedtek egy dobogós helyezésben. Ennek ellenére a válogatott már a negyeddöntőben búcsúzni kényszerült a házigazda Chilével szemben. A végeredmény (1-2) már az első félórát követően kialakult.

A 20. század egyik legjobb chilei labdarúgójának tartott Leonel Sánchez korán vezetést szerzett a dél-amerikai csapatnak, s ebben Jasinnak is volt némi része, hiszen egy éles szögből leadott szabadrúgásnál egyfelől ő maga rosszul helyezkedett a gólvonalon, másfelől a sorfalat sem a megfelelő helyre állította. A második hazai gólt azonban már csak utólag varrta a nyakába a dühös hazai sportsajtó, hiszen Eladio Rojas húsz méterről leadott parádés lövésénél esélye sem volt hárítani. De hát ilyen idők jártak akkoriban a háló tájékán, s erről a magyar „Fekete Párduc” is tudna mesélni, hiszen az 1954-es berni fináléban utólag szintén őt hibáztatták Helmut Rahn végzetes lövésénél. (A távoli lövésből kapott gólok esetében azóta már más a kapusok megítélése.)

A szovjet válogatottnak nem sikerült összeszednie magát, ám azt, hogy nem lett nagyobb különbségű a vereség, végeredményben mégis Jasinnak köszönhették. A második játékrész közepén egy chilei felszabadítást követően a támadó Honorino Landát ugratták ki saját térfeléről, aki a szovjet védelem hiányát kihasználva egy az egyben roboghatott a kapu felé. Jasin, mai szemmel nézve igencsak furcsamód nem jött ki rá öles léptekkel, nem tárta szét magát a kapu előterében. Elég csak megnézni manapság a posztján világklasszisnak számító Manuel Neuer egy-egy védését ilyen ziccerhelyzetben: a német kapuslegenda szinte kézilabdázókat megszégyenítő módon spárgázik és repül a kapu előterében. Ehhez képest Jasin becenevéhez méltón, egy pók türelmével várta a labdát hálója közepén. S mikor Landa lövésre lendítette lábát a tizenegyespont környékén, szinte tökéletes ritmusban vetődött a jobb alsó sarok irányába, s ütötte ki a labdát a visszaérkező társak elé. Párját ritkító bravúr volt, amelyet a sportújságírók máig a mundialok történetének egyik legszebb védéseként aposztrofálnak.
S bár a Szbornaját ez sem mentette meg a kieséstől, azért legalább egy pár másodperces jelenetet megérdemelt volna a vásznon.

1 Az 1970-es világbajnokságot megelőzően így nevezték a győztes csapatnak járó serleget, amelynek névadója az első labdarúgó világbajnokság (1930) megszervezője, a francia sportvezető Jules Rimet volt.

A Chile-Szovjetunió találkozó jelenete a filmből (2019)
https://www.youtube.com/watch?v=93gl11-1bZk

A Chile-Szovjetunió találkozó összefoglalója (1962)
https://www.youtube.com/watch?v=exZvU-QQ9eE

Példa: Manuel Neuer védése Luis Suarez ziccerénél (2015)
https://www.youtube.com/watch?v=Jg-55dLjGb0