Kassai Viktor játékvezetésével vágott neki a lehetetlennek tűnő feladatnak az idén eddig kevéssé lenyűgöző futballal előrukkoló CSZKA, mely odahaza 1-1-re végzett a Sevillával a BL-nyolcaddöntő odavágóján Moszkvában. Mindez azt jelentette, Kanoutééknak a békés, unalmas 0-0 is nyolc közé jutást érhetett, míg a CSZKA-nak mindenképp gól kellett a történelmi továbblépéshez (bár ketten együtt három UEFA-kupa győzelmet arattak a közelmúltban, egyik csapat sem járt még a BL legjobb nyolc csapata között!). Nem hiába nyilatkozta a meccs előtt az ifjú Dzagojev, hogy a továbbjutáshoz úgy kell játszani, mint Manchesterben (3-3) – a katonacsapat formája és legfőképp vérszegény előrejátéka sürgős javításra szorult.

 A hazaiak kezdőcsapatából kimaradt az első meccsen vezetést szerző Negredo és a már említett Kanouté, a CSZKA-nál viszont a már említett Dzagojev hiányzott. Ahogy az várható volt, mindkét csapat maradt az egyékes szisztémánál (Luis Fabiano, illetve Necid kezdett), az első meccs tanúsága alapján pedig mindkét csapat leginkább szélsőiben bízhatott: a moszkvaiaknál Mark Gonzálezre, Kraszicsra és a mindenütt feltűnő Hondára kellett fokozottan ügyelni, míg a túloldalon a roppant gyors Jesús Navas a jobbszélen a mindössze 18 esztendős Sennyikovval állt szemben – s az első percekben úgy tűnt, ez a párharc eldöntheti a meccset. Alig telt el két perc a mérkőzésből, mikor Navas beadását Luis Fabiano ziccerben kapta, lövése azonban kipattant Akinfejevről. A lendületesen kezdő Sevilla gyorsan, olajozottan járatta a labdát, azonban rövid idő után a CSZKA is megmutatta oroszlánkörmeit: Honda előbb egy kiugrás után veszélyeztetett, majd a 26. percben egy rosszul kifejelt labda után a Necidtől kapott labdát lőhette kétszer is kapura – elsőre Palop mentett, másodszorra pedig mellécsorgott a labda.

A CSZKA tehát többször is veszélyeztetett, a 40. percben mégis a meglepettség sűrű csöndje telepedett a Sánchez Pizjuán sokat megélt nézőterére: egy ártatlannak tűnő bedobás után Honda tolta a labdát a mezőnyben gyakran eltűnő Necidhez, a cseh csatár egy lövőcsellel lerázta Stankeviciust, majd a tizenhatos vonaláról halálpontosan kilőtte a hosszú alsót – a katonacsapatot szép számban elkísérő orosz drukkerek legnagyobb örömére. (0-1)

A piros-kékbe öltözött vendégszurkolók ugyanakkor nem örülhettek túl sokáig: egy perc elteltével – hogy, hogy nem – Jesús Navas csapott rá egy felívelt, s védők által elrontott labdára, begurítását pedig az argentin Perotti továbbította a tehetetlen Akinfejev mellett a kapuba hosszabbítást ígérőn. (1-1)

A második félidőre a türelmetlen Manuel Jiménez átállt a kétcsatáros játékra Kanouté beállításával, de a csere hibás döntésnek bizonyult. Az 52. percben Navas beadása után a mali csatár épp annyira csúsztatta meg a labdát, hogy Perotti ne tudjon a hálóba fejelni, az ellentámadásból pedig Kraszicsot vágták fel jó helyzetben. A jobboldali, legalább huszonnyolc méteres szabadrúgásnak a hatmillió eurós vételárát gyors ütemben törlesztő Honda Kejszuke futott neki, s a hétvégén 93. percben betaláló szőkített frizurájú japán lövését Palop gyakorlatilag saját hálójába öklözte. Szerencsétlen mozdulat, kapitális hiba (s egy készülő japán szobor először felrémlő víziója az épülő új Fedotov-stadion kertjében)! (1-2)

Miután a túloldalon Perotti jóval kecsegtetőbb helyzetből (a tizenhatos vonaláról) sem talált a kapuba, s hiába állt be Negredo, három csatár is csak egy kisszöglet után tudott helyzetet kialakítani (Akinfejev bravúrral védett), az utolsó negyedórára hitehagyottá váló Sevilla a legrosszabbkor vesztette el 2006 óta tartó (!) nemzetközi veretlenségét hazai pályán – a CSZKA pedig történelmet írt. A Szpartak 1996/97-es bravúrja óta először van orosz csapat a nyolc között, avagy Leonyid Szluckij szavaival: „minden lehetséges”!