A nagy sajtóvisszhanggal járó Keleti-tengeri kalóztámadás nyomán indult bírósági per a végéhez ért.

Egy arhangelszki bíróság hat vádlottat ítélt jogerős, letöltendő szabadságvesztésre.

A kalózok bandája hat, részben észt, részben lett állampolgárból állt, többségük orosz származású. Kettejüket kalózkodásért hét évre ítélték, három elítélt tíz, egy pedig tizenkét év börtönbüntetést kapott. Két további kalóz, akik a többiekkel a svéd partok előtt, 2009 júliusában orosz legénységével együtt elrabolták az „Arctic Sea” teherhajót, sokkal enyhébb ítéletet kapott Moszkvában. Ők hajlandóak voltak együttműködni a nyomozóhatósággal, s emiatt kaptak enyhébb büntetést, rádásul ügyük is gyorsabban haladt.

A moszkvai elítéltek közül az egyik beismerte, hogy a teherhajó elrablásának ötlete egy észt üzletembertől (egykori titkosügynöktől) származik, aki a hajótulajdonostól követelt 1.5 millió euróval kívánt pénzügyi helyzetén javítani. Az „ötletgazda” a terv megvalósulásától azt is várta, hogy ezek után beszállhat a Keleti-tengeren közlekedő hajók védelmi üzletébe. Az „Arctic Sea” egyébként faanyagot szállított Finnorszából Algériába, amikor észrevétlenül a kalózok kezébe került. Folytatta útját a La Manche csatornán és a Vizcayai-öblön át, mígnem egy orosz fregatt feltartóztatta a Zöld-foki-szigeteknél, ahol végül őrizetbe vették a kalózokat.

A vádakat – melyek arról szólnak, hogy a hajórablás mögött az orosz titkosszolgálatok akciója áll, azért, hogy ezzel egy illegális fegyverszállítmányt álcázzanak – az orosz fél rendre visszautasította. Mindazonáltal a hajó, kiszabadítását követően még heteken át rejtve volt az idegen tekintetek elől.

(aktuell.ru)