2018. február 11-én jelent meg a Nyezaviszimaja Gazetában Vlagyiszlav Szurkov, Putyin orosz elnök tanácsadója, a szuverén demokrácia tézisének kidolgozója Putyin hosszú ideig tartó állama (Arról, hogy általában véve mi történik) című írása.

Szurkov szerint Oroszországnak valójában nincs választása. Illúzió, hogy Oroszország a nyugati minták szerint fejlődhet. Szerinte az orosz társadalmat ez nem érdekli, mint ahogy általában véve a demokrácia sem. Az orosz államépítés jelenleg nem külső minták alapján zajlik, hanem az orosz történelmi fejlődés logikájából következően.  A Szovjetunió széthullása után Oroszország is a széthullás állapotába került, de ezt sikerült megállítani, és „Oroszország visszatért egyetlen természetes, egy nagy, erősödő, földeket, népek közösségét gyűjtő állapotához.”

A mai Oroszország egy új típusú állam, amilyen még nem volt soha a történelemben. Ez az új állam a 2000-es évek közepén alakult ki, átment már nem egy stresszteszten, életképessége igazolt. Ez az új államtípus fogja meghatározni Oroszország következő évtizedeit is, akár az egész 21. századot.

Az orosz történelem ezek szerint négy államépítési modellt valósított meg:

1.      III. Iván moszkvai fejedelemsége

2.      Nagy Péter orosz birodalma

3.      Lenin szovjet konstrukciója

4.      Putyin orosz állama.

Ezeket az államokat gumiljovi értelemben „hosszú akaratú emberek” alkották meg, ezek az állami formációk illeszkedtek egymáshoz, adaptálódtak a kor kihívásaihoz.

Putyin politikai gépezete még csak most kezd erőt gyűjteni, egy olyan pályára állt, amiről nem lehet letérni. A jövőben Oroszország Putyin állama lesz, miként a mai Franciaország is még De Gaulle állama, vagy a mai Törökország is a vallási újjászületés ellenére Atatürk állama, és az USA is az alapító atyák vonalát viszi tovább.

A putyinizmus lesz Oroszország jövöbeli ideológiája, még úgy is, hogy maga Putyin aligha putyinista. Mi a putyinizmus?

A külföldiek választási beavatkozásokat tulajdonítanak Oroszországnak, „a valóságban a helyzet sokkal komolyabb. Oroszország beleférkőzött az agyukba, és nem tudják, mit kezdjenek a saját tudatukkal.” Az 1990-es évek kudarca, a nyugatról importált eszmék oroszországi bukása után Oroszország maga kezdett eszméket gyártani és információs ellentámadásba ment át a Nyugat ellen. A z európai és amerikai elemzők hibát hibára halmoznak. Nem értik az embereket, populizmust kiáltanak Oroszországot se értették, amikor előtérbe helyezte a szuverenitás gondolatát, mondván, az ódivatú elképzelés. 

Azóta bekövetkezett a brexit, Amerika is új irányba fordult, és a migrációs válság Európában is felértékelte a szuverenitást. Oroszország után ma már más államok is az internet megregulázásán gondolkodnak (facebook-jelenség), Putyin müncjeni beszéde prófétikusnak bizonyult Amerika jövőbeli szerepét illetően, 

Oroszországban nincs deep state, de van "mélynép", Az orosz tradíció része, hogy az elit és a nép viselkedése élesen különválik egymástól. A mélynép egyesíti a nemzetet, és akadályozza meg, hogy a kozmpolitizmus felé hajló elit elszakadjon a valóságtól. A népsiég meghatározza az államépítést, mindenféle -izmust felülírva. Putyin államában hallgatnak a népre, ez adja életképességét. A hatalmi ágak egyetlen személyben futnak össze, Ez az egyetlen személy pedig élvezi a nép támogatását. Az orosz állam tehát a bizalomra épül, szemben a nyugati államokkal, ahol a bizalmatlanság ls a kritika meghatározó.