Szergej Karaganov, Putyin külpolitikai tanácsadója a Profil című lapnak adott interjúban fejtette ki nézeteit a világpolitika alakulásáról.

Karaganov szerint most valóban egy új hidegháború alakult ki a Nyugat és Oroszország között, de ez a mostani sokkal veszélyesebb az előzőnél. Ez a hidegháború egyoldalú, az USA és szövetségesei folytatják, Oroszország (és Kína) nem érdekelt a helyzet élezésében. Az is különbség, hogy most nincs ideológiai szembenállás, ellentétben az első hidegháborúval, amikor a liberális kapitalizmus vívott a totalitariánus kommunizmussal. Ideológiai háború ugyan van, de ennek frontvonalai a Nyugaton belül húzódnak.

Amerikában és Európában az látható, hogy az elitek próbálják visszaszerezni a politikai folyamatok feletti irányítást, miközben a lakosság elégedetlen, mert a középosztály zsugorodik, az emberek reáljövedelmi nem nőnek. Az elégedetlen hangok a tradicionális elit kontrollján kívül álló új médiában, közösségi hálókban jelennek meg – most pedig a régi elit a „demokrácia védelme” ürügyén az új típusú médiát is igyekszik saját kontrollja alá vonni.

Az előző hidegháború geopolitikai célokért zajlott. A Nyugat, amelynek része volt Oroszország is, gyakorlatilag az egész világot meghódította. A nyugati sikert a katonai fölény alapozta meg. Aztán Oroszország kivált a „kapitalista világrendből.” Az 1960-as évektől kezdve a Nyugat katonai fölénye megrendült, Vietnámban Amerika vereséget szenvedett. A Szovjetunió széthullása után viszont a Nyugat visszaszerezte a katonai és ideológiai fölényt, aminek a révén „kiszivattyúzta a maga javára a világ GNP-jét.” Továbbá, a nyugati politikai, kulturális és más intézmények erőszakos terjesztése kezdődött. Karaganov szerint miután Oroszország visszanyerte erejét 2007-2008-tól, a nyugati pozíciók gyengülni kezdtek. Úgy véli, ha elvész a Nyugat katonai fölénye, az kénytelen lesz „becsületes konkurenciát” folytatni, ami nem áll érdekében.

Európa gyengeségét is részben az okozza, hogy katonai ereje nem számottevő. A 2000-es évek közepétől az európai elitekben megerősödtek a ruszofób hangok. 2013-ban, még a Krím és az ukrán válság előtt oroszgyűlölő kampány indult a tömegtájékoztatásban. Karaganov állítása szerint már akkor figyelmeztette józanul gondolkodó európai barátait, hogy ebből konfliktus lesz.

Karaganov szerint Oroszország helyzete jobb, mint a Szovjetunióé volt, mert utóbbi a GNP felét költötte a szövetséges országokra, most ilyen teher nincs. A Szovjetunió nemcsak a nyugati világgal, de Kínával is szemben állt, most más a helyzet. A szovjet elit nem szerette a saját országát és rendszerét, most megintcsak más a helyzet.

Most a világ olyan közel áll egy háborúhoz, mint 1962 óta soha. Karaganov szerint a Nyugat gyűlöli Oroszországot, utóbbi pedig megveti a Nyugatot. Mindkét fél démonizálja a másikat, olyan szinten, ami még a hidegháborúban sem volt. „Alig maradtak érintkezési csatornák.”

A Szíria elleni legutóbbi amerikai támadás kapcsán azt mondta, szerinte ez inkább politikai, semmint katonai akció volt. Amerika azt akarta demonstrálni, bármit megtehet. Karaganov szerint a Nyugat igazi célja nem Oroszország, hanem Kína betörése. Oroszország csak közbülső állomás lenne. Azt állította, az amerikaiak ajánlatot tettek Oroszországnak, hogy ejtse Kínát, cserébe csodálatos amerikai-orosz kapcsolatokat ígértek, viszont Pekinget is arra buzdították, hogy forduljon szembe Oroszországgal.

(profile.ru)