Majdnem három éve, 2013 januárjában jelent meg az Echo Moszkvi blogján egy fiatal menedzser, Andrej Ivanov prognózisa Oroszország elkövetkező válságáról. Az akkor adott előrejelzés ma is érdekes olvasmány.

2011. szeptember 24. [ezen a napon jelentette be Dmitrij Medvegyev orosz elnök, hogy nem indul a 2012-es elnökválasztáson, és Vlagyimir Putyin javára lép vissza] egy új peresztrojka kezdete Oroszországban. Ez a „fordított peresztrojka”, akárcsak az eredeti, kardinális változásokhoz vezet majd Oroszországban.

A brezsnyevi „pangás” analógiája a „putyini pangás”. Mindkettő gazdasági reformokkal kezdődött (1968-ban a koszigini lépésekkel, a 2000-es évek elején a grefi reformokkal) és háborúval végződött (Afganisztán, Grúzia). A medvegyevi liberalizáció 2008 és 2011 között az 1982-1985 közötti időszak politikai bizonytalanságát idézi.

A jelcini-putyini rezsim a szovjet korszak folytatójának tekinthető és annak logikája szerint halad a fejlődése. A hatalom egy új, „fordított peresztrojkával” igyekszik fékezni vagy megakadályozni az alulról jövő változásokat – ez a „kontrollált válság” időszaka (2011 - 2014/2015). A fordított peresztrojka 2015 végéig fog tartani. Az előrejelzés szerint 2015 folyamán a válság irányíthatatlan fázisba érkezik, utána pedig egy „zavaros időszak” eljövetele következik.

A válság következtében megbukik Vlagyimir Putyin. Ám Oroszország egyelőre nem fog széthullani, az ország rendelkezik a fennmaradáshoz szükséges belső erővel (a későbbiek során, a 2030-as években viszont felvetődhet ez a kérdés).

2017-2018 körül a putyini elit nagy része is elmerül a válságban, ám a civil szférából érkező személyek nem lesznek képesek átvenni a hatalmat. A „rendszer” tehát újratermeli magát, de ezúttal nem pszeudoliberális-autoriter mezben, hanem az 1993-ban Jelcin által megsemmisített pszeudoszovjet-parlamentáris formában (jön tehát egy baloldali „újszovjet” rezsim).

Mindenképpen be fog következni egy alkotmánymódosítás. Az elitben sokan érdekeltek abban, hogy Oroszország parlamentáris köztársasággá váljon. A parlamentáris köztársasággá váló Oroszországban nem lesz lehetséges, hogy egyetlen párt tartsa kontroll alatt a föderáció összes parlamentjét, megszűnik a Kreml beavatkozása a kormányzók kijelölésébe, és a „választási manipulációk” is. Az államfő, ellentétben a mai helyzettel, nem fogja saját kontrollja alatt tartani a föderális és a regionális parlamenteket.

(Andrej Ivanov, Hod polityicseszkogo krizisza v Rossziji v 2013-2015 gg., echo.msk.ru, 2013. 01. 04.)