Az orosz ellenzéki Novaja Gazeta lap birtokába került egy emlékirat, melyet 2014. február 4. és 12. között juttattak el az orosz Elnöki Hivatalhoz, és Kelet-Ukrajna Oroszországhoz való csatolásának lehetőségét boncolgatja (amikor tehát még formálisan Viktor Janukovics volt Ukrajna elnöke). A dokumentum szerzője ismeretlen, és nem is tekinthető hivatalos iratnak. 

A dokumentum szerzője szerint Viktor Janukovics és környezete lényegében megbukott, a kijevi hatalom kezéből kicsúszott az Ukrajna ellenőrzése feletti kontroll.

Ukrajnában a „publikus politikusok” mögött valójában az oligarchák (Ahmetov, Firtas, Kolomojszkij stb.) kezében van a tényleges hatalom. A Rada és az ellenzék is az oligarchák kontrollja alatt áll. Más a helyzet a „nem hivatalos ellenzékkel”, ahol a „mezei parancsnokok” a hangadók. A „nem hivatalos ellenzék” jelentős részt futballhuligánokból és bűnözőkből áll, akik mögött nincs választói elektorátus, viszont a brit és lengyel titkosszolgálatok ellenőrzik őket. Eközben – biztos ami biztos - sok oligarcha is támogatta a Majdant.

Viktor Janukovics elnök morális és más képességeket tekintve nem áll magas szinten. A kijevi zavargások leverésére bevetett Berkut egység tagjai zömmel kelet-ukrajnaiak és krímiek. A Janukovicsot követő elnök esetleges repressziói a Berkut és a titkosszolgálatok ellen erőszakos választ fognak kiváltani. Az ukrán hadsereg passzív és vezetői arra ügyelnek, nehogy fegyver kerüljön a civilek kezébe.

Egy esetleges új választás csak elmélyítené a kelet és nyugat közötti ellentétet Ukrajnában, felerősítené az ország dezintegrációját.

Az EU és az USA is lehetségesnek tartja Ukrajna dezintegrációját.

Janukovics rezsimje tehát csődöt mondott. Oroszország szempontjából többé semmi értelme Janukovics támogatásának. A Majdant támogató „gerillák” terrorizálni kezdték a kelet-ukrajnai vezetőket. Ebben a helyzetben Nyugat- (Kijevvel) és Kelet-Ukrajna (a Krímmel) megosztottsága felélesedett. Oroszország nem érheti be azzal, hogy csak Kijevre próbál meg nyomást gyakorolni.

Oroszországnak be kell avatkoznia abba a geopolitikai játszmába, melyet az EU kezdett Ukrajnában. Ukrajna elvesztése ugyanis nemcsak az ukrajnai piac elvesztését jelentené a Gazprom számára, hanem egész Dél- és Közép-Európa elvesztését is.

Az ukrán alkotmány nem ad „legális lehetőséget” arra, hogy Kelet-Ukrajnát és a Krímet Oroszország „állami-jogi mezőjébe” tereljék.

Janukovics hatalma „bármelyik percben” véget érhet, Oroszországnak ezért kevés ideje maradt felkészülni egy „adekvát reakcióra.” Az ukrajnai zavargásokban már olyan sok ember meghalt, hogy a polgárháború elkerülhetetlen Ukrajnában, a konszenzus lehetősége kizárt. Ezért szükséges olyan lépéseket tenni, melyek előkészítenék a kelet-ukrajnai megyék Oroszországhoz csatolását. Itt mindenekelőtt a Krím és Harkov megye jön számításba, ahol „erős csoportok” támogatják a „maximális integrációt az Oroszországi Föderációval.”

Olyan „folyamatokat kell elindítani” Kelet-Ukrajnában melyek legitimmé teszik politikailag és morálisan is ezen területek Oroszországhoz való közeledését. Olyan PR stratégiát kell kidolgozni, miszerint ezen régiók Oroszországhoz közeledése „védekező és kényszerített” jellegű. Erre jó alapot jelentenek a nyugat-ukrajnai események, amikor a nyugat-ukrajnai megyék (Lvov, Volin, Ivano-Frankovszk) kijelentették, hogy nem engedelmeskednek Kijevnek. Ennek alapján a kelet-ukrajnai megyék is kijelenthetik ugyanezt - írja az ajánlás ismeretlen szerzője. 

 (2015.02.24., Novaja Gazeta)