Nyikolaj Szvanidze orosz történész, újságíró a német Spiegel magazinnak adott interjújában Sztálinról, a Sztálin-jelenségről és a mai Oroszország helyzetéről beszélt a német lap olvasóinak.

Sztálin a többség számára a győztes történelmi személyiséget testesíti meg. „A győztesek fölött pedig nem ítélkeznek.” – mondta Szvanidze. Sztálin nevéhez nemcsak a második világháborús győzelmek kapcsolódnak, hanem az indusztrializáció, a kiszámíthatóság, az, hogy a Szovjetunió szuperhatalommá vált, míg a negatívumok kitörlődnek az emlékezetből.

Hitler és Sztálin összehasonlítása gyakran felmerül, ám előbbi „rehabilitálása” nem sokaknak jut eszébe, hiszen vesztes volt, a világ szemében bűnöző, a németek szemében pedig óriási nemzeti tragédia okozója.

Sztálin esetében más a helyzet, az oroszok többsége ma is pozitív alakként tekint rá. Szvanidze elmondta, amikor 2008-ban könyvét írta Medvegyevről, személyes beszélgetésük során ugyan az orosz elnök negatívan nyilatkozott Sztálinról, ám a kéziratból később kihúzatta a Sztálint elítélő részeket, mondván, nem akar szembekerülni a társadalom többségével.

Szvanidze szerint egyébként egyelőre nem kellene megnyitni az összes levéltárat (bármennyire is kívánatos lenne), ez kolosszális sokkot eredményezne, mert „szinte minden családban valaki részese volt a besúgóhálózatnak.” Ha megnyitnák az erre vonatkozó dokumentumokat, igen kellemetlen dolgok kerülnének elő a legközelebbi rokonokról, ősökről, úgy, „hogy minden második embernek pszichoterapeutához kellene fordulnia.”

A Sztálin-kultuszban annak is szerepe lehet, hogy a Szovjetunió széthullása után óriási esés következett be az emberek életszínvonalában, amiért Gorbacsovot, Jelcint és közvetetten a Nyugatot tették felelőssé. A Nyugat pedig, ahelyett hogy olyan lelki és szellemi segélyt nyújtott volna Oroszországnak, mint tette azt Németországgal a második világháború után, győztesként viselkedett, „ami komoly hiba volt.” Ennek következtében a liberális nyugati értékek háttérbe szorulásával egyenes arányban megerősödtek a szovjet korszak értékei. Sztálin a győzelem és a nagy vívmányok szimbóluma lett, miközben elfelejtődtek a kommunális lakások, ahol egyszerre több család is sínylődött, a hosszú sorok a boltok előtt, az áruhiány.

Sztálinnak közben fiatal hódolói is vannak, akik el sem tudják képzelni, hogy nincs a boltokban hús.

Szvanidze a mai Oroszország kapcsán inkább szkepszisének adott hangot. Oroszországot a korrupció fojtogatja, igazi parlament, független bírák, szabad sajtó kellenek. Putyin érdeme, hogy a ’90-es években még gyűlölt erőszakszervezeteket – a rendőrséget, katonaságot, titkosszolgálatokat - az új Oroszország részéve tette, igaz, ezért drága árat kellett fizetni, mert „a szabadság csökkent, a korrupció nagyobb lett”.

(inosmi.ru)