OROSZVALOSAG.HU


Putyin kapkod és ideges?

  |  2014-07-22 12:54:16  |  
Oroszvilag.hu

Putyin kapkod és ideges?

A maláj gép lelövése új helyzetet teremtett 

 Putyin kapkod és ideges?

Sztanyiszlav Belkovszkij, az eredeti gondolatokat megfogalmazó orosz politológus az Echo Moszkvinak adott interjúban értékelte hétfőn a maláj Boeing lelövése után előállt új helyzetet az ukrajnai válságban.

Belkovszkij szerint az utasszállító lelövése megrendítette Putyin terveit. Egész múlt hét csütörtökig a helyzet Putyin szemszögéből „meglehetősen optimistán” alakult. Oroszország támogatásával a szeparatisták katlanba zártak egy ukrán hadoszlopot, megindult a szakadárok offenzívája. Putyin úgy hihette, éket tud ütni Európa és az USA közé, mivel az EU gazdaságilag sokkal jobban függ Oroszországtól, mint Amerika. Azt gondolhatta, ő, az EU és az USA együtt fogják megvitatni Ukrajna jövőjét: ez volt az eredeti célja Ukrajna destabilizálásának. „A repülőgép zuhanása megváltoztatta ezeket a terveket. Minimum minőségileg megváltoztatta. Mert most már véglegesen világossá vált, hogy Putyin nem tud elhatárolódni a szeparatistáktól, mert a katonai támogatás, amit Putyin nyújt az ún. Donyecki-Luganszki népköztársaságoknak, jelentős emberi áldozatokkal jár azok között is, akiknek nincs közük a konfliktushoz.” Az orosz elnök eredeti szándéka az lett volna, Belkovszkij szerint, hogy a) szétverje az ukrán hadsereget Donyeckben b) éket verjen az USA és Európa közé 3) majd ezt követően tárgyalásokat kezdjen a Nyugattal Ukrajna jövőjéről. Most viszont Putyin „nagyon ideges állapotban van. Ez látszik éjszakai rendkívüli bejelentésén, mert semmi szükség nem volt arra, hogy ezt a közleményt éjjel vegyék fel, és éjjel fél kettőkor sugározzák.”

Ez a tény már önmagában Putyin zavarodottságát, kapkodását jelzi, mert ha „a pszichológiai kiegyensúlyozottság állapotában lenne, nyugodtan kialudta volna magát. Így viszont egy olyan ember állt előttünk, aki nem tud gondolni az alvásra.”  Putyin hétfőn a Nemzetbiztonsági Tanácsban tart ülést az Oroszországi Föderáció területi épségéről, ami szintén az idegesség jele.

A szankciók most már elkerülhetetlenek Oroszországgal szemben. Putyin 2000-ben megjelent könyvében (Razgovor ot pervogo lica) azt írta, a patkányt nem lehet sarokba szorítani. Jelenleg viszont Putyin közel van ehhez a helyzethez. A maláj gép lelövése ismét összehozta Európát és Amerikát. Putyin éjjeli beszédében ismét tárgyalásokat ajánlott a Nyugatnak Ukrajna sorsáról, de, meglehet, hogy ezt követően a Nyugat végleg kizárja Putyint Ukrajna jövőjének alakításából.

Putyin jelenleg „kadhafizálódik”, ami természetszerűleg nem szerepelt eredeti szándékai között. „Nem akart Kadhafi ezredes lenni. A nyugati vezetők társaságának egyenjogú tagja akart volna lenni. És hosszú éveken át mindent megtett ezért. De olyan szerencsétlenül alakult az élet, hogy ez nem sikerült.” Ennek oka, hogy Putyin alulértékelte a Nyugatot összekötő értékközösséget. Belkovszkij szerint Putyin gondolkodásmódja „csőcentrikus”, azt hiszi, hogy az orosz gázvezetéknek valamilyen szakrális ereje van. „És a nyugati társaságok, melyek az orosz gazdaság korrupt mechanizmusából táplálkoznak, nagyon is támogatják ezt a gondolatmenetet.

A maláj gépet a jelek szerint a szeparatisták lőtték le Oroszországból kapott fegyverzettel. Putyin maga nem is vádolta azzal Ukrajnát, hogy ők lőtték le a gépet, csak azt mondta, Ukrajnát terheli a politikai és morális felelősség, mivel Ukrajna területe fölött következett be a tragédia, és Kijev nem állította le a szakadárok elleni katonai akciót.

Ha Putyin körül elfogy a manőverezési lehetőség, bármire képes lehet. Ha nem is kezd nyílt háborút Ukrajna ellen, „amire nincsenek erőforrások”, de célzott csapásokat mérhet Ukrajnára az orosz hadsereg.

Ukrajna amúgy Putyin számára állandóan vereséget hozott. Pedig Putyin igen sikeres politikus. Amikor Borisz Jelcin 1999. augusztus 9-én kinevezte őt ideiglenes miniszterelnökké, majd utódjaként nevezte meg Putyint, az orosz politikai közösség 90 %-a nem hitt abban, hogy Putyin előtt komoly jövő állhat. Putyin a második csecsen háború diadala közepette lett elnök. Ezt követően egyetlen jelentős vereséget sem szenvedett el a belpolitikában. Szárazon került ki a legvéresebb ügyekből is, mint a Nord-Oszt, Beszlán terrortámadások. Putyin túlélt és legyőzött mindenkit, akik vereségét vetítették előre. Egyedül Ukrajnában veszített mindig. Veszített 2004-ben, amikor azt mondták neki, úgyis Janukovics lesz az elnök, a Majdan pedig szétfut ez első fagy idején. Veszített 2009-2010-ben, amikor a Viktor Medvedcsuk által kigondolt Janukovics-Timosenko paktum hátterében állt. Eszerint Viktor Janukovics 10 évre Ukrajna elnöke lett volna korlátozott jogkörökkel, Timosenko pedig megkapta volna a miniszterelnöki széket megnövelt hatalommal. Janukovics klánja ellenőrizte volna Kelet-Ukrajnát, Timosenkóé Nyugat-Ukrajnát. Ez megfelelt volna Putyin elképzeléseinek, hiszen az orosz elnök úgy véli, Ukrajna egy mesterséges állam, amely az orosz területi és materiális adományok jóvoltából létezik csak. Putyin Timosenkót támogatta a 2010-es elnökválasztásokon, és Janukovics győzött. Putyin vesztett Ukrajnában 2013-2014-ben is, amikor kész volt „bármekkora pénzt” adni, csak hogy a forradalom ne következzen be. „A forradalom azonban bekövetkezett. Akkor megértette, hogy az amerikaiak dobták őt, és úgy kell válaszolni, hogy őt magát ne mozdítsák el.”

Putyin a krími kalanddal olyan folyóba lépett bele, ahonnan nem lehet kilépni. „A Krím után Putyinnak egy biciklista logikájával kell cselekednie, állandóan tekernie kell a pedált, ha nem akar leesni a nyeregből.”

Az orosz elit tart a kialakult helyzettől. Vlagyimir Putyin az elmúlt 14 évben egyfajta buffer volt az elit és a nép között. A javak újraosztását, szociális igazságosságot ígért a népnek, ami nem következett be. Az elitnek viszont stabilitást ígért. A közvetítő szerepét játszotta a Nyugat és az orosz elit között. Az orosz érdekeket garantálta Nyugaton. De ennek most kezd vége lenni, ami aggodalommal tölti el az elitet. Elképzelhető tehát egy „palotaforradalom”, különösen, ha az orosz hatalom nem tudja ellátni „tápláló” funkcióit. „Ez a pillanat közeledik.”

Ha a Nyugat nem akar tárgyalni Putyinnal, az orosz lépések a lehető legagresszívabbak lehetnek. A Nyugatnak engednie kellene, hogy Putyin „megőrizze az arcát”, hogy ne szenvedjen demonstratív módon vereséget. De még ha sikerül is a kelet-ukrajnai válságot megoldani, ott van a Krím kérdése.

Putyin végső célja nem Ukrajna volt, hanem a Nyugat. Ő a Nyugatnak akarta megmutatni, hogy egyenrangú a nyugati vezetőkkel, Ukrajna pedig csak alku kérdése. Ha tehát a Nyugat ignorálja Putyint, az csak növekvő agresszióhoz vezet.

 

 (fotó: kremlin.ru)

 

Cimkék: Belkovszkij, Putyin, Európa, Amerika, Ukrajna, szeparatisták, maláj gép, Krím,
Országok: Ukrajna Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat