Barack Obama amerikai elnök nemrég tett kijelentése szerint a NATO nem fog tovább terjeszkedni keletre, Ukrajna és Grúzia nem lesznek a katonai szövetség tagjai.

Kijevnek nem fáj Obama bejelentése – írja a Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségi cikke, - hiszen Ukrajna nem törekszik a NATO-ba, és a lakosság többsége is ellenzi a belépést ebbe a katonai szervezetbe.

Grúzia számára azonban katasztrófát jelentenek  Obama szavai. A 2003-ban lefektetett grúz külpolitika teljes csődjét demonstrálja, hogy a kaukázusi országot most megfosztották a NATO-csatlakozás reményétől.

Grúzia évről évre nagy pedantériával teljesítette a NATO által megszabott feltételeket. Grúzia részt vett a NATO programjaiban. A grúz katonák Koszovóban, Irakban, Afganisztánban is segítették nyugati partnereiket. Afganisztánban az amerikai után a grúz kontingens a legnagyobb létszámú. A NATO eddig azzal hitegette Grúziát, csak idő kérdése belépése a szervezetbe. Tbilisziben az új hatalom is folytatta elődje nyugatbarát kurzusát. A NATO-integrációt elsődleges célnak tekintették.

Az ukrajnai válság, a Krím Oroszországhoz csatolása után Grúzia Brüsszelhez fordult, hogy gyorsítsa fel az ország számára a NATO-csatlakozás folyamatát. Tbiliszi abban reménykedett, a történtek hatására enyhül Grúzia NATO-tagságának két legfőbb ellenzője, Franciaország és Belgium álláspontja. Épp az ellenkezője történt, s még Grúzia eddigi legfőbb NATO-szövetségese, az USA is szembefordult Tbiliszivel.

Grúziában sokan árulásként tekintenek ezekre a fejleményekre és felerősödőben vannak az oroszbarát hangok. Úgy tűnik, a Nyugatnak nem kell Grúzia, a NATO-nak csak azért kell Grúzia területe, hogy bázisokat hozhasson létre rajta, no meg a grúz emberanyag is jól jön háborúk idején. A Nyugat nem nyitja meg piacait a grúz áruk előtt, holott Oroszország ezt megtette. Ráadásul a társadalomban feltétlen tekintéllyel bíró Grúz Pravoszláv Egyház is az Oroszországhoz való közeledést támogatja, elvetve a nyugati értékeket.

(Otkaz Obami, Nyezaviszimaja Gazeta, 2014. 03. 31.)