A gazeta.ru szerkesztőségi cikke szerint választóvonalat jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök március 18-án a Kremlben a Krím kapcsán elmondott beszéde, melynek során a politikus rendkívül élesen bírálta a Nyugatot.

Oroszország más országgá vált e beszéd után, és nemcsak a Krím csatlakozása miatt. A 2014. március 18 előtti Oroszország olimpiára készült; arra, hogy otthont ad a G8 csúcstalálkozónak; hogy focivébét rendez. Abban az Oroszországban Szkolkovót építettek, várták a külföldi befektetőket. Volt „kreatív osztály”. Igaz, zajlott a Pussy Riot-per, bírálták a homofóbia miatt, de Oroszország kivívta a világ tiszteletét Szíria kapcsán elfoglalt álláspontjával.

A mai Oroszországban Ivan Iljin hívei a hangadók, a Nyugat-ellenesség olyan hőstettnek számít, ami még másfél éve is elképzelhetetlen volt.

Tegnap még lehetett független véleményeket megfogalmazni, akár a hatalomban is, ma „külföldi ügynöknek” számít, aki nem az „állami trendet” képviseli, még akkor is, ha csak egy felsőoktatási intézményről van szó.

Ma már „ötödik hadoszlopnak” nevezik az elégedetlen városiakat, s mi lesz fél év múlva? Kiutazási vízum? Internet személyazonosító igazolvány alapján? Putyin harmadik elnöki ciklusa előtt efféle felvetések lázálomnak tűntek volna. 

A homoszexuális propaganda tiltásáról szóló törvény, a gyülekezési jog szigorítása, civil szervezetek „külföldi ügynökké” nyilvánítása, az ellenzéki szájtok blokkolása ma a trend. Birodalmi ambíciók, a büntetlenség érzése (a harmatgyenge nyugati szankciók alapján), a kisebb testvér komplexusa („ha Amerikának lehet, nekünk miért nem?”) az intézmények, megegyezés, fejlődés helyett. Németország helyett Kína. Vámunió az EU helyett.

(Peresli granyicu, gazeta.ru, 2014. 03. 18.)