OROSZVALOSAG.HU
A téli olimpia megnyitója
A téli olimpia megnyitója
Zömmel pozitív vélemények. Török Gábor és a szovjet történelem
A külföldi lapok általában elismerően szólnak a szocsi téli olimpia látványos, grandiózus megnyitóünnepségéről.
A CBC amerikai csatorna szerint a megnyitó az orosz történelem és kultúra „fantasztikus demonstrációja” volt.
A Herald Sun ausztrál lap szerint a megnyitó a „hatalmas Oroszország” és a nézők győzelmének tekinthető.
A német Spiegel is elismerően szól a megnyitóünnepségről, megjegyezve, világszerte 3 milliárd ember látta az eseményt.
A The Washington Post azonban bírálta a megnyitóünnepséget és Oroszországot is. Az amerikai lap szerint a grandiózus megnyitóünnepség az orosz „megalománia” jelképe, amely a nézőket is cinkostársakká teszi. A lap szerint az egész olimpia egy „Patyomkin-falu”. A cikk értelmezése szerint a grandiózus díszletek csak azt a célt szolgálták, hogy az emberek parányi semmiségnek érezzék magukat az orosz állam előtt.
A New York Times szerint a szocsi olimpia megnyitóünnepsége a mítoszteremtés és az öntömjénezés jegyében zajlott.
A Guardian viszont úgy látja, a megnyitóban nem volt semmilyen „nacionalista pompa”, hiányolta viszont, hogy nem tett utalást a sztálini repressziókra.
Magyarországon Török Gábor politológus a következő kommentárt fűzte Facebook oldalán a megnyitóhoz: „A gyakorlati megvalósításba hiba csúszott - a köztévé újságírója ennyi megjegyzést tett a téli olimpia megnyitóján percekig látható történelmi bemutató idején a kommunista korszakra, miközben a "huszadik század közepén járunk", "nagy építkezések kezdődnek", "baby-boom" és hasonlók hagyták el a száját, de kommunizmusról, sztálinizmusról és diktatúráról egy szó sem esett... Hahó, az nem udvariatlanság, ha nevén nevezzük a dolgokat. Egy magát antikommunistának nevező kormány idején vajon mitől fél a köztévé riportere?”
[Ehhez a magunk részéről röviden csak annyit fűzhetünk hozzá (mellőzve a részleteket): 1) Nem feladata a köztévé riporterének ideológiai kommentárokat adni. Miért is tenné ezt?
2) Milyen alapon írja felül, vitatja el a magyarországi „kommunizmus-értelmezés” az oroszországi legitimitását? Miért gondolja azt Török Gábor, hogy „korrigálni” kell azt a múltértelmezést, ami „meglepő módon” nem esik egybe a magyarországival? Különösen, hogy Magyarországon az 1990 előtti rendszerhez való („felülről jövő”) negatív viszonyulást nem kis részben az táplálja, hogy a rendszerváltás után kialakult „félperifériás újkapitalizmus” (hogy egy enyhe kifejezést használjak, bár ennél lehetne súlyosabbat is) sikertelenebb volt sok millió honfitársunk számára, mint a Kádár-rendszer. Tehát ezt a viszonyulást aktuálpolitikai okok magyarázzák. Magyarországon és Oroszországban is sok millió ember a gyarapodás, a nagy építkezések korszakaként (amikor még sok gyerek is született) tekint vissza a szocializmus évtizedeire. Ezt a narratívát igyekszenek elhallgattatni, Oroszországban viszont - horribile dictu - a szovjet múlt értelmezése jóval SZABADABB, ideológiamentesebb, mint Magyarországon (ahol egyesek még a sportkommentátortól is ideológiai állásfoglalást várnak).]
(Echo Moszkvi, Rosszijszkaja Gazeta, facebook)