A Kremlben vannak olyan íratlan szabályok, melyek meghatározzák a magas rangú tisztviselők közötti kapcsolatok minőségét. Fontos megfigyelni azt, hogy hogyan fordulnak egymáshoz a tisztségviselők azért, hogy megértsük, hogyan lehet gyors és kielégítő választ adni például az orosz elnöknek.

„Már hallottam”

Az orosz elnök egyik legjellegzetesebb mondata. Ha dekódolni akarjuk, akkor ez annyit tesz, hogy a tisztségviselő szavát meghallották, nem maradt észrevétlen és ha szerencséje van, akkor javaslatát hamarosan el is fogadják.

Az utóbbi hónapokban ez a mondat nagyon népszerűvé vált, fontos üzletemberek és középvezetők is elkezdték használni, mitöbb, az interneten is egyre gyakrabban használják. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy a többség nem ismeri ezen mondat eredeti Kremlben használt jelentését.

„Néven való szólítás”

A Kreml az egyike azon kevés orosz intézményeknek, ahol még mindig úgy használják a keresztnevet, vezetéknevet és apai vezetéknevet, mint a múltban, még akkor is, ha a két beszélgető partner tegeződik. Még ha egymás között is társalognak, akkor is használják monogrammjukat, például a " VV " ( Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin esetében), vagy " DA " ( Dmitrij Anatoljevics Medvegyev esetében).

Különös az a meglepően gyors váltás, amikor egy tisztségviselő, akit addig csak keresztnevén szólítottak és tegeztek, miután magas tisztséget kap a Kremlben, azonnal az apai keresztnevén kezdik el megszólítani.
Számos értelmezése van annak ahogyan „Kreml lakosok” használják a neveket, mivel mindig van annak valami jeletése. Sőt, nem is az a fontos, hogy hogyan közelednek a tisztségviselők felé, hanem az, ahogy mondják a nevét.

Ha a teljes nevet használnak az azt jelenti a megszólító szempontjábóll, hogy elismeri a tisztségviselőt, mint egyént, és nem csak mint egy arcot a tömegból. 


„Rejtett beszélő”

Egy fontos politikus, akit mindig a homályos beszédei jellemeztek, megosztotta velünk, miután elhagyta posztját, hogy honnan is tanulta meg ezt a szokását. “Mikor beléptem a Kremlbe, egy nagyon bölcs ember azt javasolta nekem, hogy beszéljek úgy, hogy csak az értse meg, akihez beszélek, míg a többi jelenlévőnek fogalma se legyen arról, hogy miről beszélek.” A beszélőnek tehát sem tekintetével, sem hangtónusával nem szabad jeleznie, hogy mit is akar mondani valójában.

Hogy kell Putyinhoz fordulni?

A csend vagy túl hosszú szünet tartása a Putyinnal folytatott beszélgetés közben általában szomorú következményekkel jár a tisztségviselő karrierjét tekintve, mivel az elnök ugyanazt a precizitást várja el beszédpartnereitől, amit ő maga nyújt.
Putyint nagyon zavarja, ha a beszédek túl sok fordulatot tartalmaznak a lényeg megfogalmazása nélkül. Ezekben az esetekben elkezd olyan kérdéseket feltenni türelmetlenül, mint például

„Mondott valamit?” vagy „Miről beszél?”
A hosszú beszédeknél jobban csak az zavarja az elnököt, ha megszakítják saját beszédében. Putyin mindig ad beszédpartnerének egy esélyt arra, hogy kidolgozza és megtartsa beszédét, de ő nem szakítja meg azt, így ezt ő is elvárja.

(Moszkovszkij Komszomolec)