Ma Ukrajnában klasszikus forradalom zajlik – írja Leonyid Radzihovszkij újságíró a Vedomosztyiban.

A mostani események különböznek a 2004-ben történtektől. Akkor Ukrajnában „félforradalom”, de inkább államcsíny zajlott. Akkor a legitimitás védelme volt a követelések alapja, márpedig a klasszikus forradalmak nem védik, hanem lerombolják a fennálló legitimitást. Viktor Janukovics Ukrajna legitim elnöke. Mint ahogy legitimek azok a megyei hatalmak is, melyek fölött átveszik az irányítást az ellenzékiek. A forradalmi események a törvénnyel szemben zajlanak. A népakarat a törvény fölött áll.

A „narancsos forradalom” semmit nem oldott meg azokból a problémákból, melyek lehetővé tették kitörését. Nem oldotta fel a Nyugat (Európa) és Kelet (Eurázsia, Szovjetunió) közötti különbséget; a korrupt elit és a kifosztott lakosság közti ellentétet.

2004-2005-ben semmi nem történt, csak az elnök neve változott. A problémák csak elmélyültek Viktor Juscsenko rossz, és Viktor Janukovics még rosszabb vezetése alatt.

A válságból való egyetlen kiút az előrehozott parlamenti és elnökválasztások kiírása lenne, átmeneti kormánnyal. Ukrajna pedig föderációvá, vagy konföderációvá alakulhatna át, ahol a régiók vezetőit közvetlenül választják, tekintve az egyes régiók közötti óriási különbséget.

Ha a helyzet Ukrajnában nem nyugszik, fennáll a veszélye annak, hogy Oroszországban megerősödnek azok a hangok, melyek Kelet-Ukrajna orosz védelem alá helyezését fogják követelni, kicsit hasonlóan a 2008-as kaukázusi forgatókönyvhöz, ami Radzihovszkij szerint teljes katasztrófát jelentene Oroszország számára.

(Leonyid Radzihovszkij: V 2005 g. v Ukraine bil perevorot, tyeper – revoljucia, Vedomosztyi, 2014. 01. 26.)