Egy évvel ezelőtt, 2012 decemberében a Duma elfogadta az árvák örökbefogadásáról szóló törvényt. Ez a törvény megtiltja orosz állampolgárságú gyermekek örökbeadását amerikai állampolgároknak. Megtiltja továbbá azt is, hogy megsértsék az Orosz Föderáció állampolgárainak alapvető jogait. Alapvető jognak bizonyul az Orosz Föderáció állampolgárai számára mindezek szerint az is, hogy éveket töltsenek gyermekotthonokban, ne élhessenek családban, ha azok nem rendelkeznek megfelelő állampolgársággal és lakcímmel.

A törvény azonban sokakban vegyes érzelmeket kelt. Az oroszok egyetértenek azzal, hogy országuk képes olyan külföldi segítség nélkül működni, mint az örökbefogadás. A gazta.ru szerzője, aki több éve foglalkozik családsegítő programokkal, tudatában van annak, hogy mekkora mértékű korrupció övezi a külföldi örökbefogadást, ennek ellenére sajnos, senki, semmilyen büntetést nem kapott, és senki nem felelős a történtekért, vagyis, hogy mégis, ugyanis az ostor a gyermekeken csattant.

Napjaink Oroszországában sem a gyermekek állami támogatása, sem a törvénykezés, sem a társadalom nem képes segíteni. El lehet utasítani a külföldi segítséget puszta büszkeségből-ez mindenki saját dolga, abban az esetben, ha ez nem másokat érint és nem élet-halál kérdése. Mert egy gyermek számára, az, hogy családban nőhessen fel, igenis élet-halál kérdése. Lehetőség az életre, lehetőség arra, hogy kiteljesedhessen.

Kiteljesedésre ugyanis állami gondozásban sosem lesz lehetőség. Az árvaház azt jelenti, hogy ellopják egy gyermek életét. Fel lehet persze vonultatni pár hangzatos szót, hogy megmentettük őt a haláltól. Na de milyen áron? Úgy hogy megmentve a haláltól nem kínáltuk fel neki a lehetőséget az életre. Nem beszélve arról sem, hogy számos olyan eset van, amikor a gyermeket elszakították családjától annak ellenére, hogy semmilyen veszély nem fenyegette.

Eltelt egy év. Az elérhető adatok szerint 196 olyan gyermek van, aki már megismerkedett a potenciális amerikai örökbefogadó családdal, de mégsem kerültek hozzájuk. 95 közülük olyan, akiknek az ígéretek ellenére, melyek szerinte találnak számukra orosz családokat, gyermekotthonokban kellett maradniuk. Számukra és százezrek számára ebben az évben sem változott semmi. Közös ébresztő, közös reggelik, közös szobák.

Az a tudat, hogy ígéreteinkért felelősséggel kell tartoznunk, ahhoz vezetett, hogy központba került a probléma. Olyan intézkedések születtek melyek támogatják az orosz örökbefogadó családokat. Szóba került a nevelőszülők problematikája is. Olyan érzésünk támadt, hogy a hivatalnokok olyan egyszerű megoldást keresnek, amely egy csapásra megoldja minden problémánkat. Sajnos az árvaság Achilles-ína a társadalom szociális, gazdasági helyzete, az orosz családok túlélésért folytatott küzdelme. A cikk írója szerint, átmeneti, de az adott helyzetben ideálisnak tekinthető megoldás lenne ezeknek a szociális intézmények reformja. Ez csak egy kis lépés, de mégis előrelépés.

A kialakult helyzet az egész világ figyelmét Oroszországra vonta. Remélhetőleg ez megadja a kezdő lökést ahhoz, hogy ezek a régen várt reformok is beinduljanak, és akkor Oroszország nyugodt szívvel jelentheti majd ki, hogy nincs szüksége árváinak külföldi segítségre.

Forrás: gazeta.ru, Elena Alsanszkaja: Sziroti napokaz c. cikke alapján, http://www.gazeta.ru/comments/2013/12/25_a_5818921.shtml