OROSZVALOSAG.HU


A hidegháború mítoszai és az USA szuperhatalma

  |  2010-04-26 12:38:29  |  
Gyóni Gábor

A hidegháború mítoszai és az USA szuperhatalma

A mítoszok áldozatává vált az amerikai külpolitika?

A hidegháború mítoszai és az USA szuperhatalma

Hogyan rombolják szét a Szovjetunióról szóló mítoszok az Egyesült Államok külpolitikáját? Ezzel a címmel  jelent meg Steven Levingston írása a The Washington Postban, amit itt most röviden ismertetünk.

A cikk tulajdonképpen Jack F. Matlock egykori szovjetunióbeli amerikai nagykövet „Egy szuperhatalom illúziója: hogyan térítik el Amerikát a mítoszok és hamis ideológiák, és hogyan térjen vissza a realitáshoz?” c. könyve apropóján készült. Matlock szerint a poszthidegháborús mítoszok alapvetően rossz irányba terelték a Fehér Ház külpolitikáját, azok számos durva hiba okává váltak.

Lássuk a mítoszokat és Levingston kommentárját!

 

 

MÍTOSZ 1.: A hidegháború a Szovjetunió széthullásával ért véget.

NEM! A hidegháború már a Szovjetunió széthullása előtt véget ért.

 

MÍTOSZ 2.: A kommunizmus uralma a Szovjetunióban katonai és gazdasági nyomás következtében ért véget.

NEM! Mihail Gorbacsov azért lazította a párt kontrollját az ország fölött, mert ez akadályozta az általa elkerülhetetlennek tartott reformok megvalósítását.

 

MÍTOSZ 3.: A Szovjetunió az Egyesült Államok és szövetségesei nyomásgyakorlása következtében hullott szét.

NEM! A Szovjetunió széthullásának elsősorban belső, és nem külső okai voltak. Bár Washington támogatta a balti köztársaságok szeparatizmusát, de Gorbacsovnak a Szovjetunió megújítását célzó reformtörekvéseit is. A Szovjetunió belső okokra visszavezethető széthullása éppenhogy a washingtoni külpolitika kudarca volt.

 

MÍTOSZ 4.: Oroszország vereséget szenvedett a hidegháborúban.

NEM! A jelenlegi Orosz Föderáció nem vett részt a hidegháborúban, csak része volt a kommunisták által irányított birodalomnak. Oroszország 1990-ben és 1991-ben megválasztott vezetői nyugatbarátok voltak, a kommunista értékrendet demokráciával igyekeztek felváltani.

 

MÍTOSZ 5. A hidegháború harmadik világháborúnak tekinthető.

NEM! A hidegháború kifejezés csak metafora. Soha nem volt valódi háború az USA és a Szovjetunió között.

 

Ezek tehát a hidegháborús szuperhatalmi mítoszok. Szuperhatalmaknak Amerikát és a Szovjetuniót nevezték, de csak azért, mert ennek a két államnak volt olyan katonai ereje, amely alkalmas volt az egész világ megsemmisítésére, viszont nem voltak képesek a világ maguk arcára való átformálására.

Soha egy pillanatig nem volt „egypólusú” a világ – írja Levingston. A hidegháború után az Egyesült Államok lehetőséget kapott arra, hogy biztonságosabbá tegye a világot, hogy fegyverzetcsökkentést hajtson végre (hiszen a nagy ellenség Szovjetunió megszűnt). Nem élt vele.

Ehhez képest a Clinton-adminisztráció lokális konfliktusokkal kezdett foglalkozni, amelyeknek nem volt stratégiai fontosságuk az amerikai nemzetbiztonság szempontjából, közben Washington a ’90-es években legyőzöttként tekintett Oroszországra, és úgy is bánt vele.

Clinton adminisztrációja csak elszalasztotta a lehetőséget. A Bush-Cheney páros viszont ezt meg is semmisítette. A Reagan által megkezdett kölcsönös leszerelési program helyett az USA kétséges háborúba kezdett Irak ellen, így aztán az a helyzet állt elő, hogy George W. Bush, aki Reagan politikájának folytatójaként tetszelgett, valójában éppen az ellenkezőjét tette annak, mint csodált elődje.

A hidegháború mítoszai összeroppantották Amerika belső erejét. A piaci fundamentalizmus, a bankok és pénzügyi szervezetek fölötti kontroll hiánya 2008-ban lényegében a gazdasági rendszer krachjához vezettek. Az adócsökkentés példátlan költségvetési hiányt idézett elő, olyannyira, hogy az elsősorban oktatást és egészségügyet érintő megszorítások után is világos, hogy Amerika lehetőségeihez mérten többet fogyaszt. Az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb  adósa.

És ezt a politikát a marketingszakemberek „konzervatívként” próbálták eladni. Pedig semmi konzervatív nincs a rekord költségvetési hiányban, más országok lerohanásában, a titkosszolgálatok megerősítésében (netán hamis titkosszolgálati jelentések készítésében politikai célzattal).

Amerikának tehát meg kell változnia, Barack Obama a jelek szerint felismerte ezt, és reformokba kezdett, bár az ellenállás igen nagy vele szemben otthon és külföldön egyaránt, igaz, az ellenállást olyanok vezérlik, akik jórészt az előző adminisztrációhoz kötődnek.

 

(Steven Levingston: How myths about the Soviet Union’s collapse muddle U. S. foreign policy; www.voices.washingtonpost.com)

 

 

Cimkék:
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat