Az utóbbi években Ukrajna egy nagyszabású geopolitikai játszma részese, melynek kimenetele nehezen megjósolható. Még az is elképzelhető, hogy Ukrajna valóban a FÁK térség felé fordul, mint ezt a kormány november 21-i közleménye tartalmazta – írja Szergej Tolsztov, a kijevi Politikai elemzés és Nemzetközi kapcsolatok Intézete igazgatója a Nyezaviszimaja Gazetában megjelent cikkében.

A 2013-as év szerencsétlenül alakult Ukrajna számára. Ultimátumot kapott az Európai Uniótól és Oroszországtól is. Brüsszel és Moszkva is világossá tette, hogy az EU, illetve a Vámuniós társulás kizárja a másik opciót, Oroszország szankciókat is alkalmazott. Ennek következtében 2013 első kilenc hónapjában az Oroszországba irányuló ukrán export negyedével csökkent az előző évi mutatóhoz képest, és további zuhanás várható. Az orosz vezetés szavaiból az sejthető, hogy a kereskedelem korlátozása csak mintegy elrettentő intézkedés, de amennyiben Ukrajna aláírja a társulási megállapodást az EU-val, még keményebb lépések jönnek.

Ukrajna az elmúlt években elkeseredetten keres újabb földgázforrásokat külföldi partnereknél az orosz függés mérséklésére, odahaza még palagázkutatásokkal is megpróbálkozott, azonban, mint mára kiderült, az orosz gázfüggőséget nem lehet kiváltani.

Brüsszel a maga részéről szintén kemény követeléseket fogalmazott meg Ukrajnával szemben. Pl. Ukrajnának el kellene törölnie az importautók vámját, és új megállapodást kell kötnie az IMF-el. Kijev húzta-halasztotta vállalásai teljesítését. Egy, Jurij Bojko miniszterelnökhelyettes által felállított munkacsoport elemezte a brüsszeli követelések várható következményeit. Ha Ukrajna teljesítené az európai előírásokat, az a termelő ágazatok éles visszaesését eredményezné, s mindezt párosítva a FÁK országokkal való viszony megromlásával, a szakértők hosszútávú gazdasági depressziót jósolnak Ukrajna számára az európai választással.

Nyikolaj Azarov miniszterelnök nyíltan is az IMF-et tette felelőssé az európai integrációs folyamat megtorpanása miatt. A pénzügyi szervezet követelései ugyanis lefagyasztották volna az ukrán gazdaságot, a rezsiköltségek jelentős emelését irányozták elő, miközben befagyasztották volna a béreket, kurtították volna a szociális támogatásokat, és a mezőgazdasági támogatások lefaragását is kérték. Ebben a helyzetben a társulási megállapodás aláírása – illetve az IMF követeléseinek teljesítése – lényegében bedöntötte volna az ukrán gazdaságot, amely így is eleget szenvedett már ebben az évben az oroszországi export kiesése miatt.

Ukrajnának novemberben-decemberben 1,7 milliárd dollárnyi hitelt kell törlesztenie. 2014-ben további 8,2 milliárd dollárt kell visszafizetnie, miközben a külföldi tőkepiacok bezáródnak Kijev előtt. 2014-ben a költségvetés legalább 13-14 milliárd dolláros deficitje várható.

Az ukrán vezetés tehát aligha fog aláírni egy ilyen öngyilkossággal felérő megállapodást, mindaddig, amíg létezik másik alternatíva. Nyilvánvaló mindazonáltal, hogy a Kijev által választott politika, mely egyensúlyozni akart az EU és Oroszország között, a továbbiakban nem folytatható. A legracionálisabb választás lenne Oroszország és a FÁK térség felé elmélyíteni a kapcsolatokat – írja Szergej Tolsztov.

(Szergej Tolsztov: Bolsaja igra v ozsidanyii jevropejszkogo szammita, Nyezaviszimaja Gazeta, 2013. 11. 25.)