Az Alekszej Kudrin volt orosz pénzügyminiszter vezette Polgári Kezdeményezések Bizottsága (KGI) elemzőintézet is vizsgálta a szeptember 8-i oroszországi választásokat.

A KGI szakértői (A. V. Kynyev, A. N. Makszimov, A. E. Ljubarjov) szerint  a legutóbbi választások egy új politikai modell kezdetét jelentik Oroszországban.

1) A politikai liberalizációval – könnyített regisztráció, több pártlista megjelenése - megkezdődött az oroszországi pártrendszer változása, mely átalakulás a jövőben mélyülni fog.  A megjelenő új pártok, illetve a korábban outsidernek számító kisebb pártok sikerei, különösen Moszkvában és Jekatyerinburgban már ezeket a változásokat jelzik. A legsikeresebb új párt a Mihail Prohorov vezette liberális Polgári Platform.

2) Megkezdődött a föderális és a regionális elitek elvándorlása a „rendszeren belüli” (azaz a Dumában is képviselettel rendelkező) pártoktól. A „régi” pártok választói támogatottsága csökken.

3) A regionális elitek egy része nem akarja tudomásul venni a megváltozott helyzetet és mindent elkövet, hogy ne engedje be a választásokba a „rendszeren kívüli” pártokat, éppen ellenkező értelemben cselekszik tehát, mint ami a politikai liberalizáció célja volt (a legitimáció növelése). Ez súlyos kockázati és konfliktusforrást jelent, hiszen éppen az adminisztratív eszközökkel való visszaélés volt az egyik oka a 2011-ben kezdődött tömegtüntetéseknek.

4) A választások során új kampánytechnológiák tűntek fel, melyek a modern technikai eszközöket használó népességet érik el elsősorban.

A választásokon a részvétel alacsony volt, kivéve azokat a régiókat, ahol hagyományosan erős a „választási kontroll”, az adminisztratív eszközök igénybevétele, és ahol rendszerint kétes eredmények születnek (Csecsenföld, Baskíria, Kemerovó).

A választási részvétel összességében mégis jóval alacsonyabb volt a korábban megszokottnál. Ennek okai:

1) A szeptember eleji dátum.

2) A helyi elitek kísérlete a valódi konkurenciát jelentő jelöltek előzetes, adminisztratív „kiszűrésére”, azaz ellehetetlenítve indulásukat a választásokon, miután az egész procedúra érdektelenné válik.

3) Ugyancsak csökkenti a részvételt a fennálló pártrendszer gyengesége és alacsony hatásfoka.

4) Ezzel összefüggésben a lagymatag kampány.

A múlt tapasztalatai azt mutatták, hogy az alacsony részvétel a hatalomnak kedvez. Ez az esetek többségében most is így volt, de ahol föl tudott bukkanni egy-egy karizmatikus vezető, aki az új technológiákra alapozva sikeres kampányt tud folytatni.

A mostani választások egyik „szenzációjának” az bizonyult, hogy a nagyvárosokban az ellenzéki választóközönség szervezettebb volt, mint a lojális-konformista tömeg. Az alacsony részvételi arány ezúttal a hatalom ellen dolgozott Moszkvában, Jekatyerinburgban, Petrozavodszkban.

Összességében megfigyelhető a kis, „rendszeren kívüli pártok” előretörése, míg a parlamenti pártok térvesztése (kivéve az Egységes Oroszországot).

(komitetgi.ru)