Október végén kerül sor Grúziában az elnökválasztásokra, ahol Mihail Szaakasvili utódjáról dönthetnek a kaukázusi ország lakói.

Alekszandr Ruszeckij, a Dél-Kaukázusi Biztonságpolitikai Intézet igazgatója szerint Grúzia a Szovjetunió felbomlása óta permanens politikai válságban van. A sok külső és belső feszültségforrás ellenére Grúziában jelentősen fejlődött a demokratikus kultúra és a polgári öntudat. 

Ennek bizonysága a Szaakasvili-párti liberális elit veresége a 2012 őszi parlamenti választásokon. Ugyanakkor a tavaly ősszel hatalomra került Grúz Álom pártszövetség sem tudta realizálni a hozzá fűzött várakozásokat. Sőt, minél jobban gyengült a Szaakasvilit támogató Nemzeti Egység Mozgalom, úgy folyt el az ereje a Grúz Álomnak is… Bidzina Ivanisvili miniszterelnök már be is jelentette, hogy Szaakasvili távozása után ő is visszavonul a politikától.

A Grúz Álom tehát csalódást okozott, sokan kiábrándultak. Időközben Grúziában egyre erősebb a nacionalizmus, de egy más, új típusú nacionalizmus kibontakozását észlelhetjük a mai Grúziában. Ha az 1990-es évek nacionalizmusa határozottan etnikai jellegű volt (etnicizmus), a modern grúz nacionalizmus – tanulva az etnocentrizmus pusztító hatásaiból, az ország szétdarabolásából – már inkább „polgári” jellegű (territoriális). Az új grúziai nacionalizmusban már nem számít, ki milyen vallású, nemzetiségű.

Október 27-én kerül sor Grúziában az elnökválasztásokra. Ezen a napon Grúzia végleg megszabadul Szaakasvilitől. A két legesélyesebb elnökjelölt Nino Burdzsanadze, Szaakasvili egykori szövetségese, később elszánt ellenfele; és Giorgij Margvelasvili, a Grúz Álom jelöltje.

Ruszeckij szerint az a legvalószínűbb, hogy második fordulót kell majd rendezni az államfői tisztség megszerzéséért, s ebben az esetben Burdzsanadze győzelme a valószínűbb. Ez az opció viszont nem felel meg „bizonyos befolyásos erőknek az ország határain túl és belül”, ezért elképzelhető a választások megakadályozása „terrorista cselekmények imitációjával vagy valós végrehajtásával.” A terrorista támadás célpontja az ország politikai vezetői közül lehet valaki (Szaakasvili, Ivanisvili, Burdzsanadze, Margvelasvili).

Grúzia destabilizálása azon „geopolitikai központok” érdeke, akik az „irányított káosz” logikája szerint képzelik el a térségbe való beavatkozást - véli Ruszeckij.

(Alekszandr Ruszeckij: Predvibornaja szituacija v Gruzii vizivajet trevogu, Nyezaviszimaja Gazeta, 2013. 09. 16.)