OROSZVALOSAG.HU


Tíz éve indult az Irak elleni nyugati agresszió

  |  2013-03-20 11:04:27  |  
Gyóni Gábor

Tíz éve indult az Irak elleni nyugati agresszió

Elvakult dogmatizmus, hazugságok, propaganda, tekintélytisztelet, a szakértelem semmibevétele  

 Tíz éve indult az Irak elleni nyugati agresszió

 

Tíz éve kezdték meg Irak elleni agressziójukat az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és szövetségesei. Paul Krugman Nobel-díjas amerikai közgazdász ennek kapcsán fejtette ki gondolatait a The New York Times-ban.

Tíz éve az amerikai vezetés arról bizonygatta az országot és a világot, hogy az iraki rezsim érintett a 2001-es terrortámadásokban, s ezért háborút kell indítani ellene. Mindez hazugság volt. A figyelmeztetések viszont, miszerint a háború hazugságra épül, drága lesz és győzelem helyett csak veszteséget okoz majd, igaznak bizonyultak.

Kiderült, hogy Irakban nem voltak tömegpusztító fegyverek. A Bush-adminisztráció hazudott a nemzetnek, azért, hogy belerángassa a háborúba. A háború, amely amerikai ezrek, és iraki tízezrek életébe került, jóval drágább lett annál, mint amiről a háború apologétái győzködték a közvéleményt. A háború nem megerősítette, hanem meggyengítette Amerikát, és Bagdadban egy olyan rezsimet juttatott hatalomra, amely inkább Teheránhoz, semmint Washingtonhoz húz.

Mi a háború tanulsága?

A háború akkori apologétái ma úgy látják, hogy 2003-ban „mindenki” hitt a háborúban, s ha voltak is ellenzői, azok nem tartoztak a mainstreamhez. És ebben van a probléma. E logika szerint ugyanis a háború ellenzőinek véleménye eleve nem számított figyelemre érdemesnek. Ezt nemcsak a politikai osztály gondolta így, hanem a sajtó is, amely a háború oldalára állt.

Howard Kurtz (CNN), aki akkor a The Washington Postban dolgozott, elmondása szerint 2003-ban a háborúhoz szkeptikusan viszonyuló cikkeket vagy le se közölték, vagy megrövidítették.

Meghatározó szerepe volt a háborús pszichózisban a hatalom és a tekintély megalapozatlan tiszteletének. A független szakértői véleményeket igyekeztek elsikkasztani.

Mindez azt mutatja, mennyire fontos a szkeptikusokra hallgatni, s megtanulni elkülöníteni az elemzéseket a propagandától.

2002-2003-ban a „másként gondolkodók” a folyamatos veszély, kitaszítottság atmoszférájában éltek, arra számíthattak, egy-egy „nem helyesen” megfogalmazott mondat a karrierjükbe is kerülhet.

Az iraki fiaskó arra emlékeztet, milyen fontos a szkepticizmus, és hogy nem szabad kizárólag a tekintélyekre hagyatkozni. Jusson eszünkbe az, ahogyan Colin Powell bizonygatta, hogy Irakban tömegpusztító fegyverek vannak!

 

 

(Paul Krugman: Marches of Folly, The New York Times, 2013. 03. 20.)

 

Cimkék: Paul Krugman, Irak, iraki háború
Országok:
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat