Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev rendkívül érzékenyen reagáltak a ciprusi válság fejleményeire.  A Kreml érzékenysége a legvadabb összeesküvéselméleteket is legitimálhatja – írja a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.

Putyin és Medvegyev olyan értékenységgel reagált a ciprusi bankbetéteket sújtó különadó lehetséges bevezetésére, mintha az ő pénzük feküdne ezekben a bankokban. Ami átvitt értelemben igaz is, hiszen Ciprus az orosz gazdaság legnagyobb külföldi befektetője.

Lehetséges, hogy a ciprusi bankadó célja nem is a szigetország megmentése, hanem valami más?

Az EU-ban már régóta hangoztatják, hogy a ciprusi bankokban az orosz pénzeket mossák tisztára. Az európai sajtó tele volt a német hírszerzés jelentésével arról, hogy Cipruson kétes eredetű orosz pénzek tanyáznak. Az is publicitást kapott, hogy már 80 orosz oligarcha szerzett ciprusi állampolgárságot, és ezzel együtt a szabad üzleti tevékenység lehetőségét is az EU-ban. A német vezetők azt is kijelentették, hogy nem a német adófizetők dolga megmenteni a ciprusi orosz pénzeket.

Az EU számára a ciprusi kérdésben nem a pénz, hanem az elvek a fontosak. 10 milliárd euró nem akkora pénzt, amennyiért kockára kéne tenni az európai bankrendszert (nemcsak Cipruson, de más európai országokban is megkeződött a pénzek kivonása a bankokból), egy új európai válság kialakulását, s a ciprusi gazdaságot padlóra kellene küldeni (a ciprusi gazdaság 80 %-át pénzügyi szolgáltatások teszik ki).

Brüsszel tehát sokat kockáztat, aminek Ciprusnál fontosabb oka lehet. Úgy tűnik, az európai politikusok azért kockáztatnak, hogy nyomást gyakoroljanak „valamely befolyásos politikusra”, aki titokban ciprusi bankokban rejtegeti a pénzét.

(Ragyi csego riszkujet JESZ Kiprom i szobsztvennoj bankovszkoj szisztyemoj, Vedomosztyi, 2013. 03. 19.)