A 2008-as válságot előrejelző világhírű közgazdász, Nouriel Roubini az RBK-nak adott interjújában kijelentette, az eurózóna jelenlegi formájában legfeljebb fél évig marad még fenn, és az európai válság miatt elsősorban Németországot terheli a felelősség.

Az európai válságkezelő intézkedések pusztán időhúzó jellegűek a Yale Egyetem professzora szerint, és a mostani csendes időszak nem tart sokáig. Németország abban reménykedik, hogy Spanyolország és Olaszország valahogyan kimásznak a bajból, Görögország pedig az eurózónában marad.

Európa azonban most egy olyan gépkocsira emlékeztet, amely teljes sebességgel a fal felé rohan. Az eurózónának szorosabb integrációra lenne szüksége, a sehová sem vezető megszorító intézkedéseket pedig gazdaságélénkítő programokkal kellene felváltani Roubini szerint.

Görögországot az állandó megszorító intézkedések padlóra küldték, a görög kormány hamarosan felbomlik. A görög gazdasági recesszió depresszióba csap át. A görög bankrendszer recseg-ropog, a betétesek bármikor megrohamozhatják a bankokat.

Görögország kilépése az eurózónából elkerülhetetlennek látszik, a kérdés csak az, hogy addigra javul-e a spanyol és az olasz helyzet? Amennyiben Görögország kilépése az eurózónából még azelőtt valósulna meg, hogy Spanyolország és Olaszország megfelelő pénzügyi eszközökre tesz szert, akkor ez „valósággal darabokra tépi őket.”

Az eurózónának jelenlegi formájában még 3-6 hónapja lehet hátra, annak pedig 50 % az esélye, hogy a közös európai valuta Németországra és még néhány más országra szorul vissza (Ausztria, Hollandia, Finnország).

Németország felelőssége abban van, hogy „bármi áron” el akarta adni exportcikkeit, függetlenül attól, hogy a vásárlók rendelkeztek-e az ehhez szükséges anyagi eszközökkel. Athén tele van új német autókkal, melyeket olcsó hitelekből vásároltak. Az athéni taxipark sokkal jobb kocsikból áll, mint ami New Yorkban van, kérdés, mi szükség volt az új német luxusautókra, a régiek talán nem tudták elszállítani az utasokat? A frankfurti bankárok adták a hitelt a görögöknek, hogy új német autókat vegyenek. „Ki tehát a hibás, a németek, vagy a görögök?”.

A görögök azért hamisították meg pénzügyi adataikat, mert ezt tanácsolták nekik a bankok. Sokkal nagyobb problémát jelent ennél a korrupció. A pénzek folyóként áramlottak a miniszterek zsebébe különböző megrendelésekért cserébe, Görögország például nagy értékben vásárolt drága és semmire nem kellő haditechnikai eszközöket (tengeralattjárókat) Németországtól.

(rbcdaily.ru)