Repubblica – 2010. március 29.

A zárt láncú tv-hálózat kameráinak felvételei alapján a rendőri erők elkészítették a merénylőket segítő további három terrorista fantomképét. Két nőt, és egy nagyjából 180 cm magas, kék alapon fehér csíkos kabátot, sötét baseball-sapkát és fehér edzőcipőt, rövid szakállat vagy bajszot viselő férfit keresnek. Utóbbi férfi vezetéknevét már ismerik is – Matejev – és vele szemben a bűnpártolás vádját fogalmazták meg. 

Szemtanúk állítják, hogy a Lubjanka állomás előtt három nőből álló csoportot és iszlám fátylat viselő vezetőjüket látták nem sokkal a robbanás előtt. Egyikük térdre borulva imádkozott, s ez gyanakvással töltötte el a szemtanú utasokat. Utóbbi nem sokkal később kiegyenesedett, és felszállt az érkező szerelvényre, míg a másik három nő eltávolodott a perontól. Az egyikük mintha a telefonjával foglalkozott volna, ez pedig tovább erősíti a gyanút, hogy a merényletet testre szerelt, de rádióhullámokon élesített bombával követték el. Egyikük 25 év körüli, szláv arcú, kék sálat, szoknyát és ibolyaszínű dzsekit viselt. A másik nagyjából 40 éves, levendulakék vállkendőt, fekete dzsekit és fehér szoknyát hordott, továbbá egy nagy kézitáskát vitt magával. A robbantások okozta megdöbbenés Oroszországban újra előtérbe helyezi az egyszerűen csak „Allah menyasszonyainak” tulajdonított rejtélyes bűntények, merényletek ügyét. A robbantást először egy kaukázusi iszlám oldalon megjelentetett közleményben vállalták fel, ismerték el. A Park Kulturi állomása mellett megtalálták az egyik női elkövető fejét és más testrészeit. A maradványok alapján 18-20 év közti lány lehetett, tipikus kaukázusi arcvonásokkal, gesztenye színű szemekkel.   

Terrorizmus – Mindhárom moszkvai repülőtéren (Seremetyevo, Domogyedovo, Vnukovo) a legmagasabb biztonsági, készültségi szintet léptették életbe. Még délelőtt összehívták a biztonsági értekezletet, melyen részt vett Alekszandr Bortyikov (az FSZB főigazgatója), Rasin Nurgalijev (belügyminiszter), Nyikolaj Patrusev (a biztonsági tanács titkára), Jurij Csajka (legfőbb ügyész) és Jurij Luzskov (Moszkva főpolgármestere). Vlagyimir Putyin miniszterelnök is megszakította szibériai utazását, hogy minél előbb visszatérjen Moszkvába. De előtte még Krasznojarszkból videóüzenet formájában jelezte a terroristáknak, akárcsak a kilencvenes évek végén, semmi jóra ne számítsanak. Az orosz kormányfő aláírta az áldoztok hozzátartozóinak kárpótlásáról szóló rendeletet is. E szerint 300 ezer rubel (7500 euro) rendkívüli támogatást juttatnak az érintett családoknak, továbbá 18 ezer rubelt (450 euro) folyósítanak a temetések költségei okán. 100 ezer rubelt (2500 euro) adnak a súlyos, míg 50 ezret (1250 euro) a könnyebb sérülteknek.

„Nincsenek kétségeim afelől, hogy megtaláljuk és elpusztítjuk őket, ahogyan tettük ezt a Moszkva-Szentpétervár expressz múlt évi felrobbantóival is.” – mondta Medvegyev elnök.     

Egyre valószínűbb, hogy a tavaly novemberben, a Szentpétervár-Moszkva között közlekedő expresszvonat elleni 26 emberéletet követelő merénylet feltételezett kitervelője, az idén márciusban likvidált Said Burjatszki női rokonai követték el az öngyilkos akciókat. Erre utalhat a terroristák szimbolikusnak tekinthető választása is. Az egyik felrobbantott metrószerelvény a „Vörös Csillag” fantázianévre hallgatott, akárcsak a múlt év novemberében megtámadott vonat. Maga a Lubjanka állomás mint a célpont választása is jelzésértékű. A felszínen található FSZB központ utalhat Putyin titkosszolgálati múltjára, egyszersmind kódolatlan üzenet az orosz közvéleménynek: támadás a védelmi rendszer szíve ellen.

A városban hetven mentőcsapat szállította a sérülteket, ebben tucatnyi helikopter érkezett a segítségükre. A helyi hatóságok közleményben tudatták a moszkvaiakkal, hogy amennyiben tehetik, ne menjenek a városközpont felé. Az általános megrendülés és a felfokozott indulatok dacára a centrum a nap folyamán végig meglehetősen nyugodt maradt. A támadások sújtotta Szokolnyicseszkaja vonalat mindkét irányban lezárták a Szportinvanaja és a Komszomolszkaja állomások között. A felszíni lejárókat, mozgólépcsőket eltorlaszolták, leállították. A Belügyminisztérium közel 700 rendőrt mozgósított, akiket keresőkutyás egységek is támogatnak. Hasonló intézkedéseket vezettek be Szentpéterváron is, különösen a központi részek és a metróhálózat vonatkozásában.

A terrorcselekményekre válaszul az Oroszországi Kommunista Párt vezetője, Gennadij Zjuganov indítványozta a merényletek kitervelői és elkövetői ellen alkalmazandó halálbüntetés visszaállítását. „A legsúlyosabb büntetést kell alkalmazni a legkegyetlenebb bűntettekkel szemben, és ma ennél borzalmasabb tettet nem is lehetne elképzelni” – jelentette ki a párt főtitkára. 2009. november 19-én a Föderációs Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében továbbra is fennáll a halálbüntetések kiszabására alkalmazandó jogi moratórium. Ugyanakkor a Duma elnöke, Borisz Grizlov, egyben az Egységes Oroszország parlamenti frakciójának vezetője felhívta a figyelmet, hogy jelen állapotban lehetetlen a hatodik jegyzőkönyv elfogadása és a halálbüntetés eltörlése, mivel továbbra is létezik a terrorfenyegetettség.