OROSZVALOSAG.HU


Putyin megválasztása

  |  2012-03-05 00:30:59  |  
Kecskeméti Gábor

Putyin megválasztása

Külföldi sajtóvisszhang

Putyin megválasztásaPutyin megválasztása

Igaz, a szavazatok összesítése még jócskán tart, már az első választási fordulóban eldőlt: a következő hat évben Oroszország első embere ismét a KGB egykori tisztje Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin lesz, aki első elnöki ciklusa során emelkedő pályára állította Oroszországot (Putyin miniszterelnöksége során hat évre hosszabbították meg az elnöki mandátumot). Jóllehet az orosz lakosság életszínvonala valóban emelkedett, az orosz gazdaság (mindenekelőtt az állami kézben összpontosított olaj- és gáziparnak köszönhetően) komoly növekedésnek indult, sokan a putyini politika árnyoldalának tartják a sajtó és a politikai szabadság korlátozását. Az még kérdéses, hogy a masszív politikai kampány, a szimpatizánsok mozgósítása, az alacsony részvétel, vagy más tényezők segítették-e ismét hatalomra Putyint, a külföldi sajtóban már hosszabb-rövidebb tudósításokban számolnak be március 4-éről. Ezekből válogattunk.

A Neue Zürcher Zeitung sokkal részletesebben számolt be az eredményről és Putyin újraválasztásáról: a svájci újság hasábjain elsősorban a választási csalásokkal foglalkoznak, ahol konkrét példákkal is szolgálnak. Ezek szerint Kszenija Szobcsakot, Anatolij Szobcsak korábbi szentpétervári főpolgármester lányát, aki független megfigyelőként dolgozott a választásokon, nem engedték be az egyik szavazókörbe. Moszkvai bloggerek pedig arról írtak, hogy Moszkvában és környékén egyes választói csoportokat buszokkal szállítottak egyik szavazókörből a másikba, hogy többször is voksolhassanak. Moszkvai idő szerint 15 óráig 109 millió választópolgár járult a szavazóurnák elé, ami magasabb szám, mint a négy évvel ezelőtti választásokon. A Neue Zürcher Zeitung kitért arra is, hogy miután Putyin és felesége, leadták szavazataikat egy moszkvai szavazókörben, ugyanott három félmeztelen nő kezdett el tüntetni, miközben azt kiabálták: „Putyin egy tolvaj.” De idézték Mihail Gorbacsov egykori szovjet pártfőtitkárt is, aki kétségének adott hangot. Szerinte az eredmény „nem tükrözi a társadalom hangulatát.” A második helyen végzett Gyennagyij Zjuganov pedig így jellemezte tömören az választást: „sem nem tiszta, sem nem igazságos, sem nem legitim”. Majd hozzátette: éppen ezért senkinek nem fog gratulálni, s erőteljesebb nyomás alá fogja helyezni a hatalom birtokosait. A lap az összeállítás végén kiemelte: ez a ciklus, igaz hosszabb, de nehezebb lesz Putyin számára, mint a két korábbi. Elsődleges feladata, hogy Oroszország gazdasági modernizálását minél előbb végrehajtsa, azaz csökkentse az ország függőségét a nyersanyagárak világpiaci ingadozásától. Ugyanakkor liberális politikai reformok – köszönhetően nagyrészt a decemberi és január ellenzéki megmozdulásoknak – nem várhatóak tőle, világhatalmi szerepre való törekvés viszont annál inkább. S ha Putyin most is kitölti mindkét ciklusát, akkor az új törvények értelmében akár 2024-ig is hivatalban maradhat.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szintén az ellenzék által bejelentett 3.200 választási csalást emelte ki, amelyek döntő többségét, az orosz választási bizottság nem ismerte el. Majd hosszabban foglalkoztak a Putyint ünneplő és éltető moszkvai tömeggel. A lap késő esti forrásokra hivatkozva már 63.37 százalékos választási részvételről számolt be.

A BBC is hasonlóakról cikkezet, igaz a brit közszolgálati médiában Putyin beszédével komolyabban foglalkoztak, s kiemelték, hogy Putyin „könnyek között köszönte meg a választók támogatását”. Majd ők is idézték Zjuganovot, aki szerint „Putyin ezentúl nem uralkodhat úgy, ahogyan szokott.” Alkeszej Navalnij is úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy „grandiózus visszaélések történtek, mindenek előtt Moszkvában… tömeges méretű volt egyes szavazók újraszavaztatása.” (Ezt Navalnij a buszokkal szállított és többször szavazó választópolgárokra értette.)

A Washington Post szerint nem történt nagy meglepetés, ugyanakkor a csalások tényét készpénznek veszik, hiszen már a decemberi választások során is „féktelen” módon éltek ezzel az eszközzel. Ám most a legkisebb jogsértések felderítésére is számítanak, hiszen az ellenzék felkészültebb, mint három hónapja. Az amerikaiak szerint Putyin újraválasztott elnökként kénytelen lesz szembesülni azzal, hogy az oroszországi lakosság szemléletmódja jelentősen elmozdult a korábbiakhoz képest: undorodva figyelik a korrupciót és a hivatali törvénytelenséget. Igaz, Putyinnak nem kellett komoly ellenfelekkel megküzdenie, ám ha a mostani választásról valóban ki fog derülni, hogy elcsalták, a következő 6 évben biztosan nehezebb lesz számára a kormányzás. Az újság által megszólaltatott orosz választók arról számoltak be, hogy komolyabban vették ezt a választást, s ez nagyban köszönhető az ellenzéki megmozdulásoknak. A kommunista párt részéről több választási csalást is idéztek, amelyekben megfigyelőik akadályozását emelték ki (Tulában például ismeretlenek kihasították a megfigyelők gépkocsijának gumiját). A kormány ugyanakkor adott a látszatra: 400 millió US dollár értékben vásároltak és helyeztek el webkamerákat az ország 95.000 szavazóhelyiségében, hogy így biztosítsák a választások tisztaságát. Oroszország-szerte 600.000 ember jelentkezett, hogy otthonról, számítógépe elől figyelje a választásokat. Sokak szerint azonban a kamerák felállításának nem sok értelme van, azok ugyanis az éppen a szavazó választókat és az urnákat mutatják, s nem a szavazatokat összeszámoló biztosokat.

Egy másik amerikai lap, a The New York Times röviden bemutatta Putyin politikai pályafutását, a mostani győzelmet, majd részleteket közölt egy, Alekszej Navalnij ellenzéki bloggerrel és vezetővel készült interjúból, ahol Navalnij bejelentette: a hétfői ellenzéki tüntetés után engedély nélkül tüntetni fog a Kremlnél, s a nyugaton elindult Occupy mozgalom oroszországi elindítását javasolta, azaz egy ellenzéki sátortábor felállítását Moszkva központjában. „Az embereknek ki kell menniük az utcára és addig ott maradni, amíg követeléseik nem teljesülnek.” Az újság az Észak-Kaukázusban tapasztalt választói aktivitást és Putyin pártjának győzelmét ugyanakkor „abnormális”-nak nevezte. (Az Egységes Oroszország ott közel 100 százalékos sikert aratott.) Csurovról, az Oroszországi Választási Bizottság elnökéről pedig, mint egyszerű bábról írtak, akinek semmilyen befolyása nincsen a választások tisztaságára. Putyin politikai ellenfeleit, Prohorovot leszámítva, aki először indult az elnöki székért, röviden ismertették, akik az újság szerint „az évek során elhasználódtak”, így esélyük sem volt versenybe szállni Oroszország erős emberével. Prohorovot viszont nem írták le teljesen, az amerikaiak szerint későn kezdett pártépítésbe, ráadásul tapasztalatlan, így nem állhatott mögötte akkora támogatói réteg, mint a többi jelölt mögött. De fiatal, ambiciózus, s komoly vagyonnal rendelkezik. Az újság többségében Putyint támogató választókat idézett, a megszólaltatott ellenzékiekkel pedig meglehetősen negatív képet festettek le Oroszországról (az egyik ellenzéki blogger szerint „ez olyan érzés, mintha holnap eljönne a világ vége”), így ha valaki a The New York Times hasábjain informálódik a vasárnapi választásokról, egy erősen befolyásolt képet kaphat március 4-ről.

 

 

 

 

Cimkék: putyin, választás, amerika, csalás, ellenzék, prohorov,
Országok: Oroszország
Megosztás:
Add a Facebook-hoz

 

Oroszvalosag.hu | Impresszum  |  Kapcsolat