Konsztantyin Remcsukov, a Nyezaviszimaja Gazeta főszerkesztője szerint a hétvégi nagyszabású, a választási visszaélések ellen tiltakozó demonstrációk Oroszországban arról tanúskodnak, a saját maga új identitását kereső Oroszország ma már nem fogadja el – mint 1996-ban – a választási csalásokat, még ha azok amúgy egy „jó ügy érdekében” történnek is.

Sok orosz állampolgár számára tűnnek kétségesnek a december 4-i parlamenti választások eredményei. A szavazatok újraszámlálását és új választások kiírását követelik, abban a reményben, hogy az Egységes Oroszország jelenlegi majd 50 %-os szavazati aránya 30 %-ra esik. Ebben az esetben a szavazatok további 70 %-át populista retorikájú, baloldali pártok nyernék meg Remcsukov szerint, olyan erők, amelyek a gazdaságba való aktív beavatkozást támogatják, vagy esetenként vállalatok államosítását.

Azaz, ha új választások lennének, akkor feltehetően - 20 év piaci átalakulása után - szocialista irányultságú pártok (a kommunisták és az Igazságos Oroszország) kerülnének többségbe a törvényhozásban.

Ebben az esetben jelentősen növekednének az állami kiadások, felgyorsulna az infláció, a piaci verseny szűkítése áruhiányhoz vezetne, a külföldi befektetők elhagynák Oroszországot, végső soron összeomlás következne be Remcsukov szerint.

A mai helyzet hasonló arra, ami 1996-ban alakult ki Oroszországban: „Akkor, ahogy azt ma már minden szakértő elismeri, a kommunista Gennagyij Zjuganov győzött [az elnökválasztásokon]. Ám a társadalom «felvilágosult» része úgy döntött, hogy nem szabad neki adni a győzelmet. Az ország jövője, a polgárok és főként a jövő nemzedék érdekében. És a demokrata Borisz Jelcint nyilvánította Oroszország elnökének.”

Azaz a „jó ügy” érdekében meghamisították az elnökválasztások eredményeit 1996-ban – írja Remcsukov.

Azóta eltelt 15 év, de úgy tűnik, a népnek még mindig az egalitárius-szocialista eszmék imponálnak. A nép nem fél a szocializmustól, a népnek most is kedvesebb az állami tulajdon mint a magántulajdon.

Mégis, azok a tüntetők, akik kivonultak szombaton a Bolotnaja térre, inkább csak a módszerek ellen tiltakoztak – véli Remcsukov. Olyan emberekről van szó, akik tisztelik mások választását, egyszerűen becsületes politikát akarnak. Ez kulcsfontosságú változás 1996-hoz képest. Az orosz társadalom ma már nem fogadja el a „cél szentesíti az eszközt” alapelvét, amivel az elmúlt 100 évben a hatalom operált.

Ez sokkal fontosabb, mint a konkrét választási eredmények. Új értékrendszer és új civil társadalom van születőben Oroszországban. Olyan értékrendszer és civil társadalom, amely fontosnak tartja a becsületes eszközöket és alkalmasint kényszeríti is a hatalmat ezek betartására.

Nagyon fontos, hogy a hatalom levonja a megfelelő következetéseket, és ne külső ármányra, vagy Hillary Clintonra fogja a történéseket, azt, hogy az oroszországi társadalom immár maga is a politika alakítójának véli magát, s nem tűri a csalást, az igazságtalanságot.

(Konstantyin Remcsukov: Rosszija v poiszke identyicsnosztyi, Nyezaviszimaja Gazeta 2011. 12. 12.)